Orbán Strasbourgban: Rossz hír Európának egy migrációpárti koalíció

A magyar miniszterelnök a Sargentini-jelentés vitája utáni sajtótájékoztatón kifejtette: a bevándorlás el fogja árasztani Európát, ha a néppárt összeáll a szociáldemokratákkal, a liberálisokkal és Macron pártjával.
Hirdetés

A migráció kérdése osztja meg az Európai Néppártot (EPP), amely kedvére próbál tenni a szociáldemokratáknak és a liberálisoknak, hogy a jövő évi választások után koalíciót tudjon velük alkotni jelentette ki Orbán Viktor a magyar helyzetről szóló keddi európai parlamenti vitát követően.

Sajtótájékoztatóján az MTI szerint a kormányfő arról beszélt, hogy ha a néppárt összeáll a szociáldemokratákkal, a liberálisokkal és Emmanuel Macron francia államfő szervezés alatt lévő pártjával, akkor „a bevándorlás el fogja árasztani Európát”.„Ez migrációpárti koalíció lesz, s ez rossz hír Európának, akkor a kontinensnek a mi felfogásunk szerint ez a története véget ér. Szeretnénk ezt megváltoztatni, mindent meg kell tennünk a keresztény Európa érdekében, hogy ez ne jöjjön létre” – mondta.

„Jelen pillanatban még messze kisebbségben vagyunk” – tette hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor leszögezte, a Fidesz senki felszólítására nem fog távozni az EPP-ből, de a konzervatív erőket összefogó pártcsalád reformra szorul, ha sikeres akar lenni a jövő évi EP-választásokon. Rámutatott, hogy a néppárt többi tagja majd eldönti, hogy akar-e velük együttműködni. Mint mondta, az EPP-nek a bevándorláspárti álláspontról át kellene állnia a határvédelem és az illegális migránsokkal szembeni határozott fellépés politikájára.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nemrég azt mondta, számára gondot jelent a Fidesz néppárti tagsága. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte, „nekünk is probléma, hogy ő ott van”, de a pártnak szélesnek kell lennie a siker érdekében, és ha van elég intelligencia és valóban vannak közös célok, akkor meg kell férni. „Maradunk és harcolunk” – fogalmazott.

Az EP szerdán szavaz a testület illetékes bizottságában korábban már nagy többséggel elfogadott jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, s ez indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Erről szólva Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy

az eredmény már megvan, a döntések megszülettek,

a Judith Sargentini által összeállított dokumentumot jóvá fogják hagyni a képviselők, aztán megpróbálják kizárni a Fideszt az Európai Néppártból.

Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e kompromisszumra a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civil szervezetekre vonatkozó új jogszabályok terén az EPP támogatásának érdekében, Orbán azt válaszolta, hogy a kifogásolt kérdéseket a magyar emberek már eldöntötték, s ő nem változtathatja meg ezt a döntést, de ha még ezt is szeretné, a parlamenten soha nem mennének át ezek a javaslatok.A jelentés elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani.

Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő az EP kedd délutáni vitáján azt hangsúlyozta, hogy

az Európai Parlamentnek (EP) kötelessége fellépni a magyarországi jogsértések ellen,

Hirdetés

a helyzet ugyanis semmit nem javult a magyar helyzetről szóló különjelentés júniusi szakbizottsági elfogadása óta. A strasbourgi ülésen a kijelentette, hogy amennyiben a testület nem tudja „behúzni a vészféket”, akkor nem teljesíti ígéreteit az uniós állampolgárok felé. Nem tűrhető tovább, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az EU alapértékeit – tette hozzá.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy a brüsszeli testület egyetért a jelentésben megfogalmazott aggályokkal. Hangsúlyozta, az EU nem létezhet a jogállam és az alapjogok tisztelete nélkül; a civil társadalom, a tudományos élet és a média szabadsága pedig alapvető feltétele a demokráciának.

Felszólalásában az alelnök felsorolt számos vitás kérdést a bizottság és a magyar kormány között, egyebek mellett

a bíróságok függetlenségét, a kisebbségi jogokat és a korrupciót említve.

Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője arról számolt be, szükség lehet még az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás Magyarországgal szembeni megindítására, amennyiben a kormány nem hajlandó megoldani bizonyos jelenlegi vitás ügyeket, hogy a tagállamok kormányainak tanácsában lehessen folytatni a párbeszédet. Hozzátette, a magyar kormány korábban mindig kész volt a kompromisszumra.

Weber a szabad tudományos élet fontosságát hangsúlyozta a Közép-európai Egyetem (CEU) kapcsán. Arról is beszélt, hogy a demokratikus államokban elengedhetetlen a civil társadalom megfelelő működése, ennek ellehetetlenítése pedig ellentétes az unió alapértékeivel.

Hirdetés