Fotó: Erdélyi Történeti Múzeum
történelmi emlékezet
Timi
2018. szeptember 10. hétfő, 17:36
Sokáig eltűntnek hitték, most először viszont csodájára járhatunk a Sisi halála után, az Erdélyi Kárpát Egyesület által készíttetett zászlónak.

Napra pontosan 120 évvel ezelőtt lett merénylet áldozata Sisi – teljes nevén Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, aki Ausztria császárnéjaként, illetve Magyarország és Csehország királynéjaként Kolozsváron is rendkívül népszerű volt. Erről tanúskodik az a rendhagyó zászló, melyet két évvel a halála után, az ő tiszteletére készíttetett az Erdélyi Kárpát Egyesület, és amely ebben a hónapban az Erdélyi Történeti Múzeumban tekinthető meg.

A múzeum közleménye szerint a nagy művészi és történelmi értékkel bíró zászló 1900 nyarán készült el, de csak 1902. október 12-én láthatta a nagyközönség, azon a napon, amikor felavatták Kolozsvár Főterén a Mátyás király szoborcsoportot és megnyílt az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma Mátyás király szülőházában.

Kolozsváron nagy kultusza volt Sisinek

A zászló vastag, fehér színű selyemből készült, mindkét oldalát jellegzetes hímzésminták díszítik: növények (szárak, indák, csipkézett levelek), virágok (tulipán, szegfű, bazsarózsa), melyeket élénk színekkel, selyem-, arany- és ezüstszálakkal mintáztak meg. Az egyik oldalán Erzsébet királyné hímzett portréja látható, mely olyan élethűre sikerült, mintha litográfia vagy fotóreplikáció lenne. Sisit egyszerű öltözetben és hajviselettel ábrázolták, kiemelve a királyné szerénységét. A medaliont tulipánok díszítik, melyek a nőiséget szimbolizálják a zászlón – részletezi a múzeum közleménye.

A zászló másik oldalán, hasonló elhelyezésben Magyarország címere, az Erdélyi Kárpát Egyesület rövidítése (E.K.E.), megalakulásának helye (Kolozsvár) és időpontja (1891), valamint az EKE havasi gyopárdíszes, címeres jelvénye található.

A zászlót egyébként sokáig elveszettnek hitték, a Szabadság archívumában elérhető cikk szerint 2010 nyarán került elő a történelmi múzeum leltárában.

Sisinek nagy kultusza volt Kolozsváron, szobrot állítottak az emlékére, sétutat neveztek el róla, az EKE egy turistaösvényt is létesített összekötve az Erzsébet út felső részét a Rákóczy hegyen keresztül a Hója erdőig. Ezeknek az emlékeknek ma már alig maradtak látható nyomai a kincses városban, ezért is érdemes megtekinteni azt, ami megmaradt: az EKE most kiállított zászlaját az Erdélyi Történeti Múzeumban.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28076
Ha Európa ferde szemmel néz Magyarországra, akkor Románia kedvezőbb fényben tűnhet fel. És mégsem.
Nem mi állítjuk ezt, hanem egy civil szervezet, mely kielemezte a jelölteket.
Másodjára is meghívták Dragneát a TVR legnézettebb műsorába, pedig az elsőből is botrány volt.
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium hagyományos udvari bálja idén is megdobogtatta a szíveket.
Hej, zengték a jeles jelöltek a „magyar nótát” egyre-másra. Kivéve a PSD-vezért. Neki tele volt a szája.
Tegnapelőtt költözött az intézmény Jeruzsálembe. Tegnap hó, mégsem! Ma megint költözik. A román diplomáciai szappanopera folytatódik.
Jól látják, kedves Olvasók. A nagy tudású politikai elemző szerint Magyarország egy kisebb orosz medve, amely persze folyton Erdélyre feni a fogát.
Yuval Harari tézisei alapján a szerző többek közt levonja a következtetést: az állítólagos hazaszeretetével dicsekvő ultranacionalista dragnióta rezsim sohasem fog hazafinak számítani.
A Facebookon, egy élő bejelentkezésben kérte követőit, hogy szóljanak a rendőrségnek és menekítsék ki a helyszínről.
Nem csak Che Guevara és Marx, hanem Boc, Băsescu, Dragnea, Cioloş is pólóra került. Meg Orbán, Merkel, Trump vagy Macron is.
„Magyar az, akinek fáj Trianon”. De hogyan lehet feldolgozni ezt a traumát? És kinek a felelőssége?
A gyűlölet magasztalói és prédikálói visszafordítják a román társadalmat abba a korba, amikor a nacionalista hév pótolni tudta a sokak számára hasznos racionális megoldásokat.
A legnagyobb világsztárok közül kevesen és ritkán jutnak el Romániába, de nem azért, mert nem akarnak: az autópályák és az ideális fellépőhelyszínek hiánya ijeszti el Bonót, Beyoncét és társait.
Bár Nagyvárad gyógyszerészettörténeti emlékeit a rendszerváltás után szétlopkodták, az irgalmas rendiek Gránátalma patikájának berendezése túlvészelt minden viszontagságot. A katolikusok teljesen önerőből feltárták, leltározták és most a közönségnek is megmutatják.