Rendhagyó tárlat nyílt kedden a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeumban: a verespataki viaszozott írótáblák két darabját láthatják az érdeklődők. Kevesen tudják ugyanis, hogy a Fehér megyei település nemcsak a már a rómaiak által is kitermelt aranybányáiról híres, hanem az itt talált írásos emlékekről is, melyeket megőrzés céljából rejtettek el a tárnákban.

Az Erdélyi szigethegységben 1750-1850 között mintegy félszáz római és ógörög nyelven íródott viaszozott írótáblát találtak, amelyek az egykori római provincia polgárainak mindennapjait örökítik meg. Az értékes leletek mintegy fele romániai múzeumokban látható, de budapesti és berlini közgyűjteményekben is mutogatják.

A kolozsvári kiállítás tárnát imitál, ahhoz, hogy a fő látnivalót megnézhessük, be kell menni a labirintusba.

A pergamen és papirusz mellett a viaszozott írótáblák a korai kereszténység első írásos emlékei, az első Romániában talált kézzel írott szövegek. A fatáblára kézzel vésett betűk a mindennapi élet mozzanatait örökítik meg, főleg a virágzó kereskedelemről tanúskodnak: adásvételi vagy hitelszerződések, bevásárlási listák máig fennmaradt lenyomatai.

A viaszozott írótáblákat dupla plexiüveggel védik, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szögből nézzük.

Kolozsváron az Anduenna Batonis és Iulius Alexander között kötött hitelszerződés látható, mely 162. június 20-án íródott Deusara településen. Az 1855-ben a verespataki Szent Katalin tárnában talált három tábla összefüggő szövege rögzíti, hogy az adós időben és kamatostól megadja a kölcsönkért 140 dénárt. A „dokumentum” két lapját a kolozsvári történelmi múzeum, egy másikat pedig a balázsfalvi őrzi.

Megmutatjuk őket közelről is, a múzeum jóvoltából. Fotók: Erdélyi Történelmi Múzeum. 

A római jogra, kereskedelmi életre utaló információk mellett a verespataki írótáblák nyelvészeti adalékokkal is szolgálnak, kiderül belőlük, hogy az akkori lakosság mintegy 15 százaléka görög eredetű volt. Az ógörög nyelv nemcsak az írásos dokumentumokban volt jelen – számos ógörög nyelven írt táblát találtak –, hanem a mindennapokban is. Erre utal, hogy a rómaiak is sok görög eredetű szót vettek át és használtak, aminek a latinul írt szövegekben is megmaradt a nyoma.

A kolozsvári tárlattal egyébként a Verespatakon jövő héten tartandó Épített Örökség Napjait támogatja a történelmi múzeum, hangzott el a tárlatmegnyitón, szakembereik a helyszínen is részletes információkkal szolgálnak a viaszozott írótáblák keletkezésének körülményeiről és módjáról, a műhelyt augusztus 18-án 15 órától tartják. A harmadik alkalommal tartott rendezvénysorozatról itt írtunk, a részletes program pedig itt található.

A főattrakció mellett számos pannó részletezi Verespatak régészeti, kulturális értékeinek fontosságát.

A verespataki viaszozott írótáblákat bemutató kolozsvári tárlat nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet az aranytartaléka miatt közfigyelmet kapott település régészeti és kulturális értékeire, melyek miatt javasolják felvételét az UNESCO Világörökség-listájára. Sajnos, a szakemberek és a civil szféra által kezdeményezett jelölés nem kapta meg a szükséges politikai támogatást.

Az Erdélyi Történelmi Múzeum egyébként a mostani kiállítást egy sorozat első alkalmának szánja, a melynek keretében a tulajdonukban lévő értékes és érdekes leleteket mutatnák be. A tárlat vasárnapig, augusztus 12-ig látogatható.