Dănchill Out!
Jean St'Ay
2018. július 30. hétfő, 11:04
Gyulafehérvár elöljárójánál rendesen betette az ajtót Viorica Dăncilă centenáriumi méretű bakija.

Amint arról beszámoltunk, a román himnusz napján Viorica Dăncilă ünnepi üzenetében simán összekeverte 1918-at 1848-cal. Ki is verte a biztosítékot a románokban. Mert azt még némileg értik a románok, hogy a magyarok nem különösebben kedvelik a centenáriumot, és egyáltalán. De hogy egy román, aki ráadásul miniszterelnök, szóval ő is belegázol a szent múltba, ez már sok nekik.

Teljesen érthető amúgy, hogy éppen Gyulafehérvár polgármestere, Mircea Hava akadt ki nagyon a miniszterelnöki baki miatt, hiszen éppen Gyulafehérvárra vonatkozott szegény Dăncilă elszólása. Na, több se kellett a felbőszült polgármesternek, írt egy földbe döngölő üzenetet Facebook-oldalán. (És nem, nem nézte, hogy hölgyről van szó.) Idézzük, mert jobban mi sem tudnánk elmondani:

„Dănchill out! Menjen vakációra asszonyom!

Ez az egy dolog jut eszembe a miniszterelnök asszony e heti teljesítménye után. Ha az ember semmihez sem ért, legalább annyi jó érzés legyen benne, hogy szépen ülve maradjon a padban. De ő csak halmozza tovább a bakikat, egyiket a másik után. Hogy a külföldi beszólásaival mellényúl, még meg tudjuk érteni, mert nem profi diplomata, és amúgy is, számára a diplomata nem egyéb süteménynél, vagy maximum tortánál. De amikor a gondolkodás káoszából az születik, hogy összekeveri  Gyulafehérvárt Balázsfalvával, 1848-at 1918-cal, a hölgynek vakációra kell mennie. Hosszú vakációra.

Úgy tűnik, a döncsilózis a legújabb kormányzati kórság, a dölcsil pedig az általános műveletlenség új mértékegysége. A december elsejére szóló hivatalos meghívóhoz – amelyet nem meggyőződésből, hanem a protokoll miatt kell majd küldenünk neki – csatolni fogjuk Gyulafehérvár GPS-koordinátáit. Nehogy véletlenül Balázsfalvára menjen. Itt az ideje egy tengerparti nyaralásnak. Sinaián!

Ui.: Gyulafehérvárt (Alba Iulia) kötőjel nélkül írják!”

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/27593
Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.
Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.
Aztán jól megfenyegették pénzbírsággal az oktatási tárcát. Most biztos átgondolják.