Mit csináljunk, ha szembejön a medve?

Tusványoson könnyen találkozhatunk a nagyvaddal, jó tudni, mi a teendő ilyenkor.
Hirdetés

Aki soha nem járt még Tusványoson vagy nem ismeri a székelyföldi viszonyokat, az is tudja, hogy a medve nem játék. Viszont azt is érdemes tudni, hogy a medve nem játékszer. Ez volt a következtetése annak a panelbeszélgetésnek, melynek témája a medve és az ember viszonya volt. A három székelyföldi megye tanácselnöke – Borboly Csaba, Tamás Sándor és Péter Ferenc -, valamint Szin János medvepásztor és Szép Róbert, az Országos Környezetvédelmi Őrség főbiztosa beszélt a problémáról. Szinte ugyanebben a felállásban a tavaly is elmondták, amit idén is: baj van.

A helyzetet nem sikerült megoldani az elmúlt egy évben, sőt, egyre több a medve, egyre nagyobb az okozott kár, és egyre gyakoribb a sérülésekkel végződő találkozás. A kormány nem mutat hajlandóságot a probléma gyors rendezésére, miközben emberi életeket veszélyeztet az egyre bátrabb állat túlzott jelenléte. Ezt Tusványoson is megtapasztalhatják az fesztiválozók: amellett, hogy örök téma, ki hol látott medvét, állítólag már két medvetámadás is történt Tusnádfürdőn az elmúlt pár nap során. Ezért is érdemes tudni, hogy mi a teendő, ha szembejön a medve.

A panelbeszélgetés egyik legfontosabb kérdése ez volt, amit őszinte érdeklődéssel szegezett a meghívottakhoz a komoly veszélytől minden joggal tartó Tusványos-résztvevő. A szakemberek elmondták: a medve jobban fél az embertől, mint ahogy az ember tőle. Ha támad, annak okai vannak. Lehet, hogy félti a bocsait, vagy a saját épségét. Életterük beszűkült, de nem azért, mert csökkent volna az erdők területe, hanem mert az ember behatolt az erdőkbe. Nagy zajt keltő quadosok, az erdei gyümölcsöt leszedő és esetlegesen értékesítő helyiek, a csoportosan érkező turisták mind hatással lehetnek a medvék életére.

A helyzet azután durvult el, hogy 2016-ban a szakértői kormány meghozta a döntést a medvevadászat tilalmáról. Azóta sem sikerült észszerű megoldást találni, és ezt csak fokozza, hogy a medvék pontos számát sem ismerjük. Az biztos, hogy Európában nincs még egy hely, ahol az egy főre eső medvék száma ilyen magas lenne. Borboly Csaba a saját hatáskörben meghozott döntésekben, egyszóval az autonómiában látná a megoldást, Péter Ferenc a vadászat engedélyezésében és a szakmai hozzállásban, Tamás Sándor és Dezső László az erdők háborítatlanságának megőrzésében, Szép Róbert pedig a megelőzési és az intervenciós kvóták bevezetésében. Persze, mindez összefügg.

Hirdetés

Na, de a lényeg az, ha Tusnádfürdőn – vagy bárhol máshol – medvét látunk, ne közelítsük meg, keltsünk minél nagyobb zajt. A medvének nem „célja”, hogy emberre támadjon, általában valami provokáció következtében történik meg a nem várt érintkezés. Érdemes csoportban maradni, ha az erdőben járunk, akár énekelni, fütyörészni is lehet. Jó elterelő művelet, mikor szembetalálkozunk egy példánnyal, hogyha valamit, például a hátizsákunkat, ledobjuk a földre – hangzott el. Felelőséggel járjuk a székelyföldi erdőket, tudatosan odafigyelve a környezetre és annak a lehetőségére, hogy bármikor találkozhatunk medvével. 

A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az elkövetkező pár évben még komoly probléma lesz a medvekérdés Székelyföldön. Szóval, jó lesz észbe vésni a túlélési praktikát és óvatosnak lenni. 

Hirdetés