Még az is megtörténhet, hogy egy kicsivel jobb lesz az erdélyi magyar közösségnek az anyanyelvhasználat szempontjából: a szenátus után a képviselőház is elfogadta hétfőn az új közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza.

Már persze ha nem kaszálják majd el az alkotmánybíróságon, a törvénycsomag ugyanis emellett olyan aknákat is rejt, mint a helyi elöljárók extranyugdíja. Az ellenzék pedig egyrészt emiatt, másrészt pedig soviniszta indíttatásból a nyelvhasználati ügyek miatt akarja kinyíratni az alkotmánybírósággal.

A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival fogadta el a bukaresti képviselőház.

Az új kódex az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz.

A kódex szerint a településnevek mellett a közterületek elnevezéseit is fel kell majd tüntetni a kisebbségi nyelveken azokon a településeken, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát. Az RMDSZ javaslatára az anyanyelvhasználati jogot kiterjesztik a prefektúrával folytatott kommunikációra, és egységes anyanyelvű formanyomtatványok fogják segíteni a helyi és megyei önkormányzatokban az anyanyelvű ügyintézést.

A rosszindulatú értelmezések megakadályozásának érdekében azt is belefoglalták a tervezetbe, hogy a helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet a többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.

A jogszabály – az alkotmányhoz hasonlóan – külön előírja a nemzetközi egyezmények és szerződések betartását is a közigazgatási intézmények és alkalmazottaik számára.

Az RMDSZ ezzel szeretné számon kérhetővé tenni például a Románia által is ratifikált kisebbségi keretegyezményt vagy az európai nyelvi chartát, amelyek érvényesítését a helyhatóságok sok esetben elszabotálják.

Egy másik rendelkezés kihágásnak minősíti a tisztségviselők diszkriminatív, idegengyűlölő megnyilvánulásait, akkor is, ha azok nem a hivatali környezetben, hanem más nyilvános térben, például az internetes fórumokon történnek.

A képviselőházi szakbizottsági vita során szintén az RMDSZ javaslatára a törvénybe bekerült, hogy

a kisebbségek korábban szerzett anyanyelvhasználati jogait utólag nem korlátozhatják.

A képviselőházi voks után kiadott közleményében az RMDSZ úgy értékelte: a kisebbségek anyanyelvhasználatát biztosító, európai szellemiségű, a decentralizációt és az önkormányzatok önrendelkezését erősítő közigazgatási törvénykönyvet dolgozott ki az elmúlt fél évben az RMDSZ hathatós hozzájárulásával a bukaresti parlament.

Az ellenzék és a magyarellenes publicisták azért támadták a tervezetet, mert az szerintük „hivatalossá” teszi a magyar nyelvet. A jogszabály védelmezői viszont igyekeztek megnyugtatni a javíthatatlan sovinisztákat, hogy a nyelvhasználati küszöb nem csökken, csupán lehetőséget biztosítanak az önkormányzatok számára, hogy akkor is szavatolják az anyanyelvhasználatot, ha egy településen a magyarok számaránya nem éri el a 20 százalékot, és ezért ne lehessen őket bíróságon felelősségre vonni, mint az Aranyosgyéres esetében történt.

Emellett még a kormánypárti honatyák is azt hozták fel pozitívumaként, hogy növeli az önkormányzati autonómiát.

A kódex kitér a központi és helyi közigazgatás működésére,  a köztisztviselők jogállására,  a közvagyon kezelésére  és a közszolgáltatások megszervezésére is.

Egyik előírása szerint az öregségi nyugdíj mellett pluszjárandóságban részesülnének  a nyugdíjba vonuló polgármesterek és alpolgármesterek, megyei tanácselnökök és tanácselnök-helyettesek,

amennyiben ebben a minőségükben nem született ellenük jogerős bírósági ítélet korrupciós bűncselekmények miatt. A rendelkezés az 1992-től kezdődően megválasztott elöljárókra lenne érvényes. A járandóságot az öregségi nyugdíj odaítélésének dátumától folyósítanák azoknak az elöljáróknak, akiknek lejárt a mandátumuk, és nem nem vállalnak újabb megbízatást.

A plusz járandóságot úgy számítják ki, hogy a hivatalban lévő  polgármester/alpolgármester/tanácselnök/tanácselnök-helyettes fizetésének 0,4%-át megszorozzák a kedvezményezett által az illető tisztségben eltöltött hónapok számával.

A járandóság legkevesebb egy teljes mandátum, legtöbb három kitötlött mandátum után jár.

Egy másik előírás értelmében 

a helyi választott tisztségviselők egyéni vállalkozókként is tevékenykedhetnek, amennyiben nem folytatnak kereskedelmi tevékenységet közintézményekkel.

A tervezet rendelkezik továbbá arról is, hogy a költségvetésről vagy hitelfelvételről szóló, továbbá a helyi adókat és illetékeket megállapító, valamint a megyei és regionális fejlesztési programokban való részvételről és a határon átívelő együttműködésről, az urbanisztikai fejlesztésről és területrendezésről szóló határozattervezetek elfogadásához az önkormányzati képviselők abszolút többségének szavazatára van szükség.

A tervezet értelmében a polgármester mandátuma megszűnik, ha az kilép a pártból, amelynek színeiben megválasztották.

Az ellenzék azért bírálta a tervezetet, mert szerinte erősíti a közigazgatás „átpolitizálását”, a politikai klientúraépítést, és kiszolgáltatja a hivatalokat a kormánypártoknak.

A közigazgatási kódex hatályba lépéséhez elvileg már csak az államfő aláírására van szükség, de két ellenzéki párt is jelezte: előzetes normakontrollt fog kérni az alkotmánybíróságtól.