Ha már a közigazgatási törvénykönyv módosítása is a parlament elé került, abban pedig szerepel a magyar anyanyelvhasználatra vonatkozó néhány kitétel is, a román sajtó és a politikum sovinizmusra hajlamosabb része máris sipákolni kezdett, és nemzethalált vizionált.

Ezért folyamatosan nyugtatgatni kell a közvéleményt, miszerint nyugi van, a módosítások nem tartalmazzák a kisebbségi anyanyelvhasználati küszöb húsz százalék alá csökkentését.

Legutóbb éppen  a közigazgatási törvénykönyv módosításait előkészítő parlamenti különbizottság szociáldemokrata párti elnöke, Marcel Ciolacu kényszerült magyarázkodásra. Csütörtökön leszögezte:  az új közigazgatási törvénykönyv nem módosít a 20 százalékos anyanyelvhasználati küszöbön, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem kezdeményezett vagy hagyott jóvá egyetlen olyan módosító javaslatot sem, amely e tekintetben előnyben részesítené valamely nemzeti kisebbséget .

Ciolacu rámutatott,

a törvény 20 százalékos anyanyelvhasználati küszöböt szab meg, és ez nem fog változni.

„Sőt mi több, senki nem akart módosítani ezen a küszöbön. Egyetlen párt sem nyújtott be olyan javaslatot, amely a 20 százalékos anyanyelvhasználati küszöb csökkentését célozta volna. 2018-at írunk, de ugyanazokkal a hamis témákkal foglalkozunk, mint 1990-ben. 28 év után ez az első olyan közigazgatási törvénykönyv, amely valós autonómiát biztosít a helyi hatóságoknak”

–  nyilatkozta a bizottság elnöke.

Rámutatott, bármely helyi önkormányzatnak jogában kell hogy álljon úgy dönteni, hogy a román nyelven kívül valamely kisebbség nyelvén is feltünteti a helységnévtáblán a település nevét.

„Ezt jelenti a helyi hatóságok valós autonómiája” – tette hozzá Marcel Ciolacu.

Mint megírtuk, az az abszurd helyzet is előállt, hogy egy magyar politikusnak kellett bizonygatnia: becsszó nem akarja az RMDSZ ebben a törvénymódosításban a nyelvi küszöb csökkentését.
Cseke Attila szenátor volt kénytelen elmagyarázni, hogy az RMDSZ nem kezdeményezte a 20 százalékos küszöb csökkentését, ilyen értelmű módosítási javaslatot sem nyújtott be a mostani törvényhez, és az az újdonság, amit beleírtak a mostani törvénybe, tulajdonképpen csak egy jogi evidencia, annak kifejtése, hogy ami nem tilos, azt szabad.

Szerepel ugyanis benne, hogy azok az önkormányzatok is megszavazhatják az anyanyelvhasználatot (többnyelvű helységnévtábla, többnyelvű formanyomtatványok stb.), ahol adott nemzeti kisebbség lakossági aránya nem éri el a húsz százalékot, de ha erre van politikai akarat, akkor hajrá.

A képviselőház – döntő kamaraként – hétfőn szavaz a közigazgatási törvénykönyv tervezetéről.