Ekkora összegű kár fölött lehet bűncselekmény a hivatali visszaélés

Tudorel Toader igazságügy-miniszter szerint nem minden visszaélés bűncselekmény.
Hirdetés

Ezerrel zajlik a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítása az igazságügyi törvények módosításainak kidolgozásával megbízott különbizottságban.

Az egyik, legtöbb vitát kiváltó cikkely a hivatali visszaélést meghatározó paragrafus, amelyet az RMDSZ által is támogatott kormányoldal oly módon kíván módosítani, hogy ne minden, hivatali visszaélésként elkönyvelt cselekedet minősüljön bűncselekménynek.

Miközben az ellenzék szerint ez csupán trükközés, amellyel a korrupt politikusokat és közhivatalnokokat akarják kihúzni a csávából, Tudorel Toader igazságügy-miniszter az alkotmánybíróság döntésével takarózik.

Toader vasárnap este  a România TV hírcsatornának nyilatkozva kijelentette: szükséges egy küszöb megállapítása a hivatali visszaélés bűncselekményként való besorolásához.

Szerinte a hivatali visszaélés olyan bűncselekmény, amelyet az ügyészek csak akkor jelölnek meg önálló tényállásként, ha az elkövetett tett nem sorolható be más cikkely alapján bűncselekményként, mivel az új büntető törvénykönyv a megtorló politika helyett a megelőzés elvén alapul.

Toader két korábbi alkotmánybírósági ítélettel indokolja álláspontját. Az egyik szerint külön törvényt vagy kormányrendeletet kell elfogadni azon esetek szankcionálására, amikor egy köztisztviselő nem, vagy rosszul teljesíti a kötelességét. A másik értelmében

el kell választani a büntetőjogi és a fegyelmi felelősséget,

vagyis léteznie kell egy olyan küszöbnek, ami az okozott kárt illeti, amely alatt a hivatali visszaélés nem számít bűncselekménynek.

A miniszter statisztikát kért a legfőbb ügyészségtől arról, melyik a legalacsonyabb összegű kár, amely miatt vádat emeltek valaki ellen. Mint kiderült, ez az összeg rendszerint nem csökkent 1400-1500 lej alá.

Hirdetés

Toader szerint ennek alapján

nem jelent veszélyt a társadalomra, ha egy közhivatalnok figyelmetlenségből 1400-1500 lej alatti kárt okoz,

ezért úgy döntött, a küszöbértéket a bruttó minimálbér összegében állapítják meg. Vagyis amennyiben az okozott kár mértéke meghaladja az összeget, akkor bűncselekményről van  szó, ha nem, akkor fegyelmi vétségről.

A bruttó minimálbér jelenleg 1900 lej.

Florin Iordache, az igazságügyi módosítások kidolgozásával megbízott különbizottság elnöke is úgy véli, ha károkozás történt, az még nem jelenti azt, hogy bűnvádi eljárás szükséges. „Polgári pert indítanak, behajtják az okozott kár összegét, és ennyi” – mondta Iordache.

A bizottság várhatóan hétfőn fogadja el a vonatkozó módosításokat, amelyek kedden kerülhetnek a rendkívüli ülésszakra összehívott szenátus, majd a képviselőház elé.

Hirdetés