Van egy jó és egy rossz hírünk a közigazgatási törvénykönyvről

A jó hír az, hogy bővülhetnek anyanyelvhasználati jogaink a közigazgatásban. A rossz: az elöljárók saját jogköreiket is bővítik.
Hirdetés

85 szavazattal, 21 ellenszavazattal és 11 tartózkodás mellett átment a szenátuson a a közigazgatási törvénykönyv, mely többek között a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza. Hatályba lépéséhez azonban a képviselőháznak is meg kell még szavaznia.

A PSD-ALDE törvényhozói mellett az RMDSZ is támogatta,

mivel a szövetség javaslatára több módosítás is bekerült a tervezetbe.

Például az, hogy

  • a településnevek mellett a közterületek elnevezéseit is fel kell majd tüntetni a kisebbségi nyelveken azokon a településeken, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát;
  • az anyanyelvhasználati jogot kiterjesztik a prefektúrával való kommunikációra;
  • és egységes anyanyelvű formanyomtatványok fogják segíteni a helyi és megyei önkormányzatokban az anyanyelvű ügyintézést.

Elviekben a helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet a többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot – bár örülhetünk, ha ott betartják az új szabályozásokat, ahol több mint húsz százaléknyi a magyarság aránya.

Az RMDSZ sikerként értékeli, hogy 

törölték a közigazgatási törvény szövegéből azokat a rendelkezéseket, amelyek a prefektus hatalmát erősítették volna.

A tervezetet a PSD törvényhozói terjesztették be, miután az erre létrehozott különbizottság áprilisban mintegy 800 módosító indítvánnyal egészítette ki. A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló kódex kitér:

  • a központi és helyi közigazgatás működésére,
  • a köztisztviselők jogállására,
  • a közvagyon kezelésére
  • és a közszolgáltatások megszervezésére is.

Egyik előírása szerint az öregségi nyugdíj mellett pluszjárandóságban részesülnének

a nyugdíjba vonuló polgármesterek és alpolgármesterek, megyei tanácselnökök és tanácselnök-helyettesek, amennyiben ebben a minőségükben nem született ellenük jogerős bírósági ítélet korrupciós bűncselekmények miatt. A rendelkezés az 1992-től kezdődően megválasztott elöljárókra lenne érvényes. A járandóságot az öregségi nyugdíj odaítélésének dátumától folyósítanák azoknak az elöljáróknak, akiknek lejárt a mandátumuk, és nem nem vállalnak újabb megbízatást.

Hirdetés

A plusz járandóságot úgy számítják ki, hogy a hivatlaban lévő polgármester/alpolgármester/tanácselnök/tanácselnök-helyettes fizetésének 0,4%-át megszorozzák a kedvezményezett által az illető tisztségben eltöltött hónapok számával. A járandóság legkevesebb egy teljes mandátum, legtöbb három kitötlött mandátum után jár.

Egy másik előírás értelmében

a helyi választott tisztségviselők egyéni vállalkozókként is tevékenykedhetnek, amennyiben nem folytatnak kereskedelmi tevékenységet közintézményekkel.

A tervezet rendelkezik továbbá arról is, hogy a költségvetésről vagy hitelfelvételről szóló, továbbá a helyi adókat és illetékeket megállapító, valamint a megyei és regionális fejlesztési programokban való részvételről és a határon átívelő együttműködésről, az urbanisztikai fejlesztésről és területrendezésről szóló határozattervezetek elfogadásához az önkormányzati képviselők abszolút többségének szavazatára van szükség.

A tervezet értelmében a polgármester mandátuma megszűnik, ha az kilép a pártból, amelynek színeiben megválasztották.

Az ellenzék azért bírálta a tervezetet, mert szerinte erősíti a közigazgatás „átpolitizálását”, a politikai klientúraépítést, és kiszolgáltatja a hivatalokat a kormánypártoknak.

Hirdetés