Rács-odálkozás
béel
2018. május 31. csütörtök, 13:49
Ezért Bukarestet kártérítés fizetésére is kötelezi az EJEB.

Bár egyelőre nem jogerősen, Romániának papírja van róla, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönt működtetett az országban, amelyben terrorizmussal gyanúsított személyeket vetettek alá kínvallatásnak.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elmarasztalta Litvániát és Romániát a titkos börtönök ügyében.

A bíróság elsőfokú ítélete szerint Litvánia és Románia több ponton megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy lehetővé tette a CIA számára, hogy a 2000-es években a területükre szállítsák, ott fogva tartsák és megkínozzák a terrorizmussal gyanúsított panaszosokat, akiket jelenleg is a guantánamói fogolytáborban őriznek. Ezért Romániát 100 000 eurós összegű kártérítés megfizetésére kötelezték.

A felperesek – egy palesztin és egy szaúdi férfi – 2011-2012-ben fordultak az EJEB-hez, sérelmezve, hogy 2004 és 2006 között mindkettőjüket nagyjából egy éven át titkos CIA-létesítményekben tartották fogva Litvániában, illetve Romániában.

Az ítélet még nem jogerős, három hónapig mindkét fel fellebbezhet.

A panaszos ügyvédje, ügyvédje, Amrit Singh még két éve azt állította: a CIA tizennyolcmillió dollárt fizetett a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) azért, hogy a terrorizmussal gyanúsított foglyok kínzására szolgáló, titkos börtönt hozhasson létre az országban.

Singh szerint védencét megbilincselték, és kínozták: erős fény- és hanghatásoknak vetették alá, nem hagyták aludni, verték, és kényszertáplálásnak vetették alá, amikor 2004-ben a CIA titkos bukaresti börtönében tartották fogva.

Románia képviselője, Catrinel Brumar ugyanakkor – fenntartva az elutasító román álláspontot – spekulációknak nevezte az ezzel kapcsolatos állításokat.

Pedig két éve az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága olyan jelentést tett közzé, amely elismeri a titkos CIA-börtönök létét.

A dokumentum azt is megállapítja, hogy a CIA az általa elismertnél „sokkal kegyetlenebb” módszereket alkalmazott az al-Kaida feltételezett tagjaival szemben, a „fokozott vallatások" során, rutinszerűen félrevezette a kormányzatot és a kongresszust, a kínzás ráadásul nem volt hatékony információszerzési eszköz a terrorelhárításban.

A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26790
Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.
Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.
Aztán jól megfenyegették pénzbírsággal az oktatási tárcát. Most biztos átgondolják.