Kelemen Hunor, Biró Zsolt, Szilágyi Zsolt | Fotó: Szabó Tünde
Auto-nó-miát!
szabot
2018. január 8. hétfő, 15:24
Legalábbis ezt ígérte meg egymásnak írásban Kelemen Hunor, Biró Zsolt és Szilágyi Zsolt.
Közös állásfoglalást írt alá hétfőn az autonómia-elképzelések összehangolásáról az RMDSZ, az MPP és az EMNP elnöke az RMDSZ ügyvezető elnökségi székházában. Az, hogy pontosan mi áll a megállapodásban, abban a pillanatban csak Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök tudta, ugyanis a szöveget közvetlenül közös sajtótájékoztatójuk előtt véglegesítették. Az autonómiaelképzelések közös elvi alapjai szerepelnek benne, határidők viszont nem, tudtuk meg a sajtótájékoztatón.
 
FRISSÍTÉS: Az RMDSZ végre elküldte a megállapodás szövegét, ide kattintva olvasható.
Az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó 1992-es kolozsvári nyilatkozat tavalyi 25. évfordulóján vetődött fel az elvi megállapodás szükségessége, mondta Kelemen Hunor, aki egyaránt cáfolta, hogy a most tető alá hozott egyezmény Szili Katalin vagy a magyarországi Fidesz-kormány nyomására született volna meg, vagy mert Kulcsár-Terza József egyénileg nyújtotta be karácsony előtt a román parlamentbe a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét. 
 

Száz éves ígéret

Szilágyi Zsolt szerint az évforduló volt az apropó, de évek óta tárgyalnak az autonómiatörekvések összehangolásáról. Viták voltak és lesznek közöttük, de arra számít, hogy a közös értékek mellett az autonómiát célzó cselekvéseket is össze tudják majd hangolni.
 
Az aláírás után Kelemen Hunor kijelentette: az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kinyilvánító 1918-as román gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma alkalom arra, hogy párbeszéd induljon a román többségi társadalommal az erdélyi magyarság autonómiaigényéről, azokról a törvényhozási és közigazgatási eszközökről, amelyekkel eleget lehet tenni az erdélyi magyar közösség jogos igényeinek, ami a kulturális önazonosság és anyanyelv megőrzését illeti.
 
2018-ban is őszintén kell beszélni, a román többséget meg kell győzni, hogy a különböző autonómiaformák nem vesznek el tőlük semmit - hangsúlyozta Kelemen. Mi több, az autonómia a legerősebb lojalitásnyilatkozat, jelentette ki Szilágyi Zsolt, aki szerint látni kell, hogy a különböző nemzetiségek együttélésének ez az eszköze békét, biztonságot, jólétet hozott Európában, miért ne válna be a magyarok és románok együttélési módjaként olyan körülmények között, ahol se a magyar, se a román nemzet határai nem esnek egybe az országhatárokkal.
 
Ugyan a román állam száz éve nem tartja be a gyulafehérvári autonómiaígéretet, az erdélyi magyar közösség szerinte azért vesz részt továbbra is értékteremtőként, törvénytisztelő állampolgárként az ország életében és a hazai politikai életben, mert bízik benne, hogy Románia jobbá tehető, olyan országgá változtatható, amely nemcsak a románok számára jelenthet hazát, hanem az erdélyi magyarok számára is.
 

Alkotmánymódosítással vagy anélkül?

Az is mutatta, mennyire eltérőek az elképzelések az autonómiák gyakorlatba ültetéséről, hogy míg Kelemen Hunor szerint ehhez a romániai alkotmány kiegészítésére lenne szükség (bevenni a régiót mint közigazgatási egységet), Szilágyi Zsolt EMNP-elnök ezt nem tartja szükségesnek, politikai akarat kellene csupán a területi autonómiaformák kialakításához. Kelemen Hunor egyenesen új alkotmányt tartana ideális megoldásnak, de szerinte kizárt, hogy ezzel belátható időn belül foglalkozna a román politikai elit.
 
Eltérő szemszögek
 
Eltérnek a szemszögek | Fotó: Szabó Tünde
 
Az autonómia-törvények mellett viszont kiállnak, függetlenül attól, hogy ki nyújtotta be melyik politikai szervezet tervezetét, nyugtatott meg Kelemen Hunor. Kulcsár-Terza József, az MPP-nek RMDSZ-színekben megválasztott képviselője az SZNT tervezetét nyújtotta be tavaly december végén, és annak ellenére, hogy már létezik az RMDSZ és az MPP közös tervezete is, amikor az SZNT-javaslat a szakbizottságok asztalára kerül, az RMDSZ honatyái ezeken a fórumokon is el fogják magyarázni és meg fogják azt védeni, jelentette ki Kelemen. Az RMDSZ-frakció eddig minden olyan autonómiastatútumot megszavazott, amely a parlament plénuma elé került, a parlament többsége azonban mindegyiket elutasította eddig: az RMDSZ törvényjavaslatát a kulturális autonómiáról, illetve az SZNT tervezetét már kétszer is.
 
Biró Zsolt elmagyarázta, hogy párttársa, Kulcsár-Terza József becsületbeli kötelességének tekintette, hogy kampányígéretéhez hűen még tavaly benyújtsa a parlamentnek az SZNT tervezetét. Képviselőtársa egyúttal a Székely Nemzeti Tanács küldötte is. Ő maga nem írta alá kezdeményezőként ezt a törvényjavaslatot, de fontosnak tartja, hogy pártja, az MPP melegen tartsa a témát, és közvitát generáljon róla. Az egyetlen politikai nyomás, amely hat az erdélyi magyar pártok összefogására, az a választási törvény, jelentette ki Biró, aki szerint az MPP és az RMDSZ összefogása nélkül egyik szervezet sem ugrotta volna meg az öt százalékos parlamenti küszöböt.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24779
Úgy tűnik az államfő vissza fogja dobni az eleve későn összerakott 2019-es büdzsé tervezetét, amit a hivatala amatőr fércmunkának nevezett.
A szerző szerint Erdély issza meg a bukaresti politikai kavarások levét. Amelyhez az erdélyi magyarok fő érdekképviselője, az RMDSZ is rendesen hozzájárul.
De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.
Úgy tűnik. Igaz, nem magyar, hanem román zászló alatt. De sízni így is jól lehet majd, ha minden megvalósul.
Szakszerű elemzés arról, hogyan járatja le magát a mioritikus haza a nemzetközi katonai stratégiai pályán. És persze, Magyarország megint jobban teljesít.
A magyarellenes szurkolói megnyilvánulások sem szegik kedvét a Sepsi OSK futballcsapat tulajdonosának, aki ugyanolyan sikerrel próbálja megállni a helyét a román labdarúgás élvonalában, mint a kenyérpiacon.
A szenátus ismét megszavazta az államfő által korábban kifogásolt jogszabályt.
Ha jobban belegondolunk, ezen nagyon nincs mit csodálkozni. Tessék, a magyarázat.
A katolikus egyház is halad a korral, ha a pápalátogatás megszervezéséről van szó.
Ki kell találni valamit a hasznosításukra, döntöttek a háromszéki elöljárók.
Aztán be is zárt, de közben jól megnéztük magunknak a nemzetközi ebseregletet, és saját győzteseket is választottunk, ha már kutyaszépség és verseny.
Megalapozottak-e az Afrikával kapcsolatos sztereotípiáink? Erről is beszélgettünk Lukács János Istvánnal, aki nemrég tért haza ugandai önkénteskedéséből. Azt is elárulta, milyen erdélyi magyar vonatkozása van az afrikai országnak.
Most szavazta meg a szenátus, hogy feloldják az 1938-89 közötti döntések titkosságát.
Szerző szerint azáltal, hogy meg akarják fúrni Laura Codruța Kövesi jelölését az európai ügyészi székbe, az ország vezetői tulajdonképpen Románia érdekei ellen cselekszenek.