Valakik befolyásolni akarják a témában megszülető politikai döntéseket – így kommentálta Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, hogy a The Guardian című brit napilap szerdán terjedelmes cikkben foglalkozott a székelyföldi medvehelyzettel.

A Hogyan lett a barnamedve első számú közellenség a vidéki Romániában? című cikkben a szerző megállapítja: a vadászati tilalom ellenére az emberek egyre ellenségesebbek a medvékkel szemben, és a falusiak lassan a saját kezükbe veszik a dolgok irányítását. Az írás burkolt sejtetései nyomán az is kiolvasható a szövegből, hogy a probléma valójában nem is akkora, mint amekkorának beállítják, és csupán politikusi ambíció, illetve a vadászlobbi állhat az ügy hátterében.

A cikk szerint a vidéki emberek már méregrecepteket csereberélnek egymással a problémás nagyragadozók elpusztítása érdekében.

A szerző felidézi, hogy az akkori szakértői kormány környezetvédelmi minisztere, Cristiana Pașca Palmer tavaly októberben betiltotta a nagyragadozók vadászatát.

Ezt követően bemutatja Borboly Csabát, aki – mint az köztudott – a tiltás óta eltelt évben élére állt annak a mozgalomnak, amely érdemi közbelépést követel a kormánytól, mivel – állítása szerint – a vadászat betiltása óta megkétszereződött a medvetámadások száma, illetve a medvék által okozott károk mennyisége. Ezt Borboly a medvék túlszaporodásának tudja be, és arra is felhívja a figyelmet a lap szerint, hogy a ritkítás hiánya a medveállomány genetikai és viselkedésbeli romlásához vezetett.

Ezt követően megszólaltatják Domokos Csabát, a Milvus Csoport nevű állatvédő civil szervezet képviselőjét, aki szerint Borboly hatalmas befolyásra tett szert a régióban, ezért „bármilyen ostobaságot is mond, oda kell rá figyelni, mert mindenki ezt teszi.”

Majd a kiadós orbánozás sem maradhat el. Domokos rámutat, hogy a magyar szavazók számára ismerős az olyan politikus képe, aki azt ígéri, megvédi őket a hegy mögül leselkedő veszedelemtől. „Azt hiszem, Orbán Viktortól vett ötleteket: keress egy közös ellenséget, és tedd össznemzeti megszállottsággá” – idézi a lap Domokost. Aki azt is kijelenti: Borboly mindenkit meggyőzött, hogy az egyetlen dolog, ami köztük és a teljes pusztulás között áll, nem más, mint a vadászok, ezért vadászat híján az egyetlen módszer önmaguk és gyermekeik védelme érdekében az, ha önbíráskodáshoz folyamodva végeznek a medvékkel.

Borboly: egyoldalú a cikk

Borboly Csaba terjedelmes nyilatkozatban válaszolt a The Guardian cikkére. A politikus megjegyzi: helyreigazítást kért, mert a cikkben ténybeli hibák vannak.

„Sajnos a cikk kevéssé törekszik a helyzet megértésére, inkább a szenzációt vadássza, aminek érdekében attól sem riad vissza, hogy a székelyföldi helyzet illusztrálására 17 évvel ezelőtti, Ilfov megyében készült képet használjon fel” – mutat rá Borboly.

„A blogomban leírtakat a szöveg kontextusból kiforgatva tálalja, teljesen ellentétes értelmet adva neki” – mutatott rá Borboly Csaba. Hozzátette: nehéz elhinni, hogy pusztán félrefordításból adódik ez a helyzet, a cikk egyoldalú megközelítése és megjelenésének időpontja felveti annak a gyanúját, hogy valakik befolyásolni akarják a témában megszülető politikai döntéseket. A cikk ugyanis a neves brit újság nyomtatott verziójában éppen a Régiók Bizottsága környezetvédelmi szakbizottsága ülésének napján jelent meg, és az ülésen a szakbizottság egyik brit tagja mutatta fel.

„A nemzetközi sajtót könnyű félrevezetni, rávenni, hogy figyelmen kívül hagyja az itt élők valós problémáit. Az európai szavazók és döntéshozók többsége városokban él, távol a medvéktől, nincs tisztában a nagytestű ragadozók jelentette problémákkal, így könnyű őket megtéveszteni néhány hangzatos szólammal és csúsztatással. De eddig még sem a millió eurós forrásokkal gazdálkodó környezetvédő szervezetek, sem a kilövési tilalmat bevezető és azt fenntartó kormányzati erők nem álltak elő semmilyen alternatív javaslattal a magas medvepopuláció által lakott területeken élő emberek testi épségének biztosítására” – fejtette ki Borboly Csaba.

Konfliktusgerjesztés a cél?

A sajtó hozzáállását jól példázza a The Guardian cikke, amely tartalmilag azon nemzetközi természetvédő szervezetek álláspontját ismerteti egyoldalúan, amelyek a romániai medvekérdésben a folyamatos konfliktus állapotának fenntartásában érdekeltek, és „megoldási” javaslataik csak tovább gerjesztik a problémát jegyzi meg Borboly.

„Ezzel az egyszerű embereknek ártanak, akik nap mint nap szembesülnek a medvék túlszaporodása miatti problémákkal. Bebizonyosodott, hogy növelik a feszültséget, és ráadásul az ökológiai egyensúly megőrzéséhez sem járul hozzá javaslatuk”  mutatott rá Borboly.

Nem a medvék eltávolítása a cél, hanem a lakosság biztonságának szavatolása, ehhez pedig megfelelő vadgazdálkodásra van szükség – hangsúlyozta a politikus.