Egy kis pop-art senkinek sem árt!

Főleg ha személyes mitológiával dolgozik. Legutóbb 40 éve állított ki a Bánffy-palotában Paulovics László festő, grafikus.
Hirdetés
Mi köze egy pop-artos Lear királynak a három gráciához, vagy a kentauroknak 1956-hoz? Épp Paulovics László életműkiállításává állnak össze, amely péntek délután nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban a Kolozsvári Magyar Napok sokadik bevezető programjaként. 
 
Bár a rendezvénysorozat hivatalosan még el sem kezdődött, a főtéri Bánffy-palota a KMN egyik idei gyújtópontja: Gy. Szabó Béla és Szalay Lajos tárlata után még egy jelentős képzőművésznek, az augusztus 15-én 80 évet töltő Paulovics Lászlónak az alkotásait fogadja be úgy, hogy ezeket jövő héten, a Magyar Napok ideje alatt végig ingyenesen lehet látogatni. Sőt hétfőn és kedden, a múzeum hivatalos szabadnapjain is, hangsúlyozta a megnyitón Lucian Nastasă Kovács, a múzeum igazgatója.
 
Bordás Andrea, Lucian Nastasa-Kovács, Szász Alpár Zoltán, Paulovics László
 
Bordás Beáta művészettörténész, Lucian Nastasa Kovács múzeumigazgató, Szász Alpár Zoltán itt éppen tolmácsként, Paulovics László festő, grafikus | Fotók: Szabó Tünde
 
A Szatmárnémetiben született és ott díszlettervezőként tevékenykedett Paulovics Lászlónak ez a sokadik kolozsvári kitérője: itt tanult az 1950-es évek második felében a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, grafikáival Kolozsváron megjelenő folyóiratokat illusztráltak, az ő munkáival nyitotta meg Kántor Lajos a ’70-es évek közepén a Korunk Galériát, a Bánffy-palotában 1976-ban egyéni tárlata volt, és az ő nagyméretű grafikáin láthatók Erdély múlt századi kultúrhéroszai jelenleg is a Kolozsvár Társaság főtéri székházának falain – árulta el a tárlatot megnyitó Bordás Beáta művészettörténész.
 
A művész elérzékenyülve jelentette be péntek este, hogy ezt a kiállítást búcsúnak szánja Kolozsvártól. Megindultsága valószínűleg annak is betudható, hogy nemrég hunyt el Kántor Lajos, aki Paulovics művészi pályájának nemcsak az elején volt jelen intenzíven, hanem a mostani tárlat darabjait is még együtt válogatták ki Szentendrén, ahol a művész néhány éve él.
 
Paulovics több mint 110 díszletet és 70 kosztümöt tervezett, amíg pár évig a nagybányai, majd húsz évig a szatmári magyar színháznak dolgozott. Eközben éjszaka foglalkozott a saját művészi munkáival, és ez nagyon érzékletesen átjön egy akkor festett és most is kiállított, esti önarcképéről. 
 
Paulovics László esti önarcképe
 
A ’80-as évek közepén emigrált Németországba, de témáiban nem távolodott el: 1986-ban ott kezdte el feldolgozni például 1956-ot egy egész sorozatban, amelynek most elhozta az egyetlen darabját, amely még az ő birtokában van.
 
Részlet az 1956-ot feldolgozó képből
 
Témáit a görög mitológia, bibliai történetek és a nyugati kultúra motívumaimmal fogalmazza meg úgy, hogy azokat a stílussal, anyaghasználattal vagy nagyon is mai használati tárgy kompozícióba emelésével köti a jelenhez.
 
Így ütközünk bele egy Andy Warhol sorozatportréira emlékeztető, pop-artos Lear királyba, egy spray-vel megcsavart angyal-grafikába vagy egy önarcképpel és két faléccel kiegészített vászonra, amelynek fő témája egyébként Krisztus levétele a keresztről (a címlapfotón). 
 
Lear király
 
Lear és leánya, 2012 
 
 
Szuzi és a vének, 1973
 
Szuzi és a vének, 1973
 
 
Dőlt nyolcas, 2017
 
Dőlt nyolcas, 2017
 
Vagy épp egy hatalmas, rózsaszín szemüvegbe és kerítésbe az egyik idei munkáján, Paulovics László ugyanis 80 évesen is aktívan alkot. Életműkiállítását augusztus 27-ig lehet megtekinteni a Bánffy-palota egyik alagsori kiállítóhelyiségében.

Hirdetés