Az előző évekhez hasonlóan a sajtószabadság nemzetközi napja alkalmából átfogó és konkrét példákat felsorakoztató jelentést tett közzé az ActiveWatch civil szervezet a romániai sajtó helyzetéről. A 2016–2017. évi eseteket vizsgáló százoldalas dokumentum külön fejezetben foglalkozik a magyar közösséget érintő korlátozásokról.

Az ActiveWatch kivonata szerint 2016-ban lezajlott két választási kampány és az év eleji kormányellenes tüntetések idején a sajtó jelentős része a politikum propagandaeszközzé vált, pártos elfogultsággal, kirívó félretájékoztatással, fenyegetéssel, uszítással mérgezve a közbeszédet, és mindez rendkívül beizzította az évek óta feszült közhangulatot.

A dokumentum fontosabb megállapításai közül – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakat emelhetjük ki

• A sajtó jelentősen hozzájárult a közbeszéd radikalizálódásához.
• Az újságírók közül továbbra is sokan visszaélnek hivatásukkal, zsarolásra, megfélemlítésre, hatalmi visszaélésre használva az újságírást.
• A közvélekedés már nem tűri szótlanul a visszaéléseket: a tüntetések idején a hírcsatornák etikai és szakmai vétségeivel szemben a civil szféra és a nézőközönség egyaránt kifogást emelt.
• Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) nem szabott gátat a hírtelevíziók kihágásainak, a hatóság tétlensége és enyhe büntetései csak fokozták a helyzetet.
• A belügyminisztérium listát készített azokról az újságírókról és politikai szereplőkről, akiket azzal vádolnak, hogy a tüntetéseken való részvételre biztatták az embereket.
• Az újságírók gyakran válnak lejáratás áldozatává, ugyanakkor a tüntetéseken részt vevők ellenségesen, sőt agresszíven viszonyultak a véleményüktől eltérő tudósítások készítőivel.
• Egyes sajtóorgánumok támadást intéztek az ügyészek ellen tulajdonosaik büntetőügyi problémái miatt.
• 2016-ban nőtt azon intézmények elleni sajtótámadások száma, amelyek nyilvánosságra hozták az általuk tapasztalt visszaéléseket.
• Új korrupciós esetek kerültek napvilágra, melyekben médiatulajdonosok vagy újságírók is érintettek.
• Folytatva az előző évek növekvő tendenciáját, sok újságíró vállalt jelöltséget a parlamenti választáson.
• Nőtt a szakmai vétségek miatt indított perek száma.
• A polgári perekben meghozott ítéletek tekintetében hiányzik a következetesség.
• Nőtt a minőségi újságírás színvonala, különösen a riportok és a tényfeltárás vonatkozásában.

A magyar kisebbséget érintő fejezetben az áll, hogy

• tavaly is folytatódott a székely jelképek üldözése,
• a Székelyföldnek autonómiát követelő tüntetők hatósági megfélemlítése,
• a kolozsvári polgármesteri hivatal támogatásmegvonással büntette a többnyelvű feliratozás bevezetéséért ellene pert indító Muszáj-Musai civil szervezetet,
• Tőkés László európai parlamenti képviselőt pedig egy „rosszul fordított kijelentéséért” fosztotta meg az államfő állami érdemrendjétől.

A jelentés szerint az előző évekhez hasonlóan a magyar közösségtől az elmúlt évben is arra hivatkozva próbálták elvitatni a szabad véleménynyilvánítás jogát, hogy az alkotmány egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg Romániát.

Bár az utóbbi évben nem próbálták meg betiltani a Székelyföldnek autonómiát követelő rendezvényeket, újabb, „kifejezetten a magyar kisebbség ellen irányuló törvénytervezetek” jelentek meg, a magyarság jogaiért síkra szálló aktivistáknak pedig az ActiveWatch szerint a hatóságok megfélemlítésével kellett szembenéznie.

A jelentés kitér arra, hogy bár a Székely szabadság napján szervezett, Székelyföldnek autonómiát követelő tavalyi marosvásárhelyi tüntetés a csendőrség szóvivője szerint is „incidensek nélkül” zárult, a csendőrség utólag példátlan módon mégis több mint nyolcvan résztvevőre szabott ki bírságot.

A magyar közösség nyelvi jogokra és területi autonómiára irányuló politikai célkitűzéseit az állam és a sajtó egy része is megbélyegzi, és

ezzel megakadályozza, hogy azokról közvita bontakozzon ki.

A törvényeket többször rosszhiszeműen alkalmazzák a hatóságok, amivel a magyar jelképek használatát még a magánszférában is korlátozzák – olvasható a jelentésben.

Az ActiveWatch tavalyi jelentéséhez hasonlóan most is azt javasolta a hatóságoknak, hogy

• kezdjenek valós párbeszédet a magyar közösséggel minden őt érintő kérdésről a közös megoldások kidolgozása, az etnikai feszültségek megelőzése érdekében.

A szervezet a sajtót arra figyelmezteti:

• ellenőrizzenek le a magyar közösséggel kapcsolatos minden információt, akkor is, ha hivatalos forrásból származnak,
• és magyar ügyekben mindig kérjék ki a közösség egy képviselőjének álláspontját is.

A szervezet jelentése beszámolt arról is, hogy a közszolgálati rádió által működtetett Rador.ro portál egyik cikke szerint egyes – korábban a Maszol.ro portálon publikáló – romániai magyar újságírók politikai nyomásgyakorlásra panaszkodtak a lapjukat egyik alapítványán keresztül pénzelő RMDSZ, illetve közvetve a magyar kormánypárt, a Fidesz részéről. A Rador publicistája a cenzúra megnyilvánulásaként értékelte azt is, hogy az RMDSZ Progress Alapítványa az alacsony olvasottságra hivatkozva felfüggesztette az Erdélyi Riport című online hetilap megjelenését.