Nagyjából ötven embernek volt ma délelőtt ideje, hogy sétáljon egyet Kolozsvár központjában a tudományért. A város szatellitként csatlakozott az egyből globálisként indult March for Science mozgalomhoz: ma több tíz ország több mint hatszáz városában vonulnak fel a tudományért.
Azért jöttek ki a kutatók a térre, mert úgy érzik, személyesen is ki kell állniuk a tudományosan bizonyított igazságok mellett, amellett, hogy inkább ezeket vegyük figyelembe, amikor magán- és közéleti döntéseket hozunk, mintsem a szenzációéhségünket kihasználó alternatív tényeket tévhiteket és hazugságokat.
Ilyenekre példaként a két romániai felvonulást, a kolozsvárit és a bukarestit szervező Ad Astra Egyesület kutatói a klímaváltozás és globális felmelegedés tagadását hozták fel, amely az Amerikai Egyesült Államok legfelső politikai szintjét is meghódította. (Miközben az ország nemcsak az egyik legfőbb széndioxidkibocsátó, de a legtöbbet költi a tudományos kutatásra is.)
Magánéleti döntés például a gyerekünk beoltatása járványos betegségek ellen, amelynek megtagadása egy azóta bizonyítottan kamu elmélet miatt terjedt el, és többek között ennek is köszönhető a romániai gyerekek alacsony oltottsági szintje, ami miatt most épp kanyarójárvány dúl az országban.
Az egyik tábla a kettőből, amely összekötötte a menetet a Föld napjával | Fotók: Szabó Tünde
Többen a CEU-ért is kiálltak, mert „nincs tudomány akadémiai szabadság nélkül”
A tudományos kutatóknak fel kell lépniük nyilvánosan is az áltudományos híresztelések ellen, és fel kell vállalniuk az ismeretterjesztést közérthető nyelven – jelentette ki Mihai Miclăuș mikrobiológus, a kolozsvári tüntetés egyik szervezője. Az olyan eseteket sem hallgathatják el, amikor egyes politikusok meg akarják akadályozni bizonyos tudományos felfedezések nyilvánosságra hozatalát, hangzott el.
Azt többször is hangsúlyozták, hogy ez egy pártpolitikától mentes felvonulás, ahogy pártpolitikán felül álló kellene legyen az is, hogy a közpolitikai döntéseket tudományos kutatások alapján hozzák meg. Ehhez meg kell győzniük a közvéleményt és a helyi közigazgatást, hogy támogató-kényszerítő erőként és kivitelezőként szálljon be a folyamatba.
Ráadásul minden párt ludas abban, hogy eddig bármilyen színezetű kormány került hatalomra Romániában, nem tartotta be a 2008-ban minden párt által aláírt Oktatásért Paktumot, amely szerint évente az állami költségvetésből a GDP 6 százalékát kell oktatásra és 1 százalékát kutatásra fordítani. Ehhez képest oktatásra a GDP 3-4, tudományos kutatásra a 0,3-0,4 százalékát szánta azóta mindegyik kormány.
Adrian Dohotaru a kolozsvári USR-től a kutatásfinanszírozás európai statisztikájával épp azt a táblát olvassa, amelyik a génkutatást keresi a romániai orvostudományban.
Hogy ez megváltozzon, a tudósoknak és a közvéleménynek a kölcsönös tisztelet alapján kell folyamatosan kommunikálnia egymással, mondta egy hatalmas megafonba a Kolozsvári Biológiai Kutatóintézet munkatársa. Mihai Miclăuș szerint nemcsak azt fontos elmondaniuk, mit kutatnak, hanem annak hatását is az emberek mindennapi életére, és arra szólította fel tudós kollégáit, hogy hallgassanak a közvéleményre is, amikor megfogalmazzák a kutatási projektjeiket.
Románia és Ciprus költi a legkisebb arányú költségvetési pénzt kutatásra az egész Európai Unióban. Romániában idén 1,7 milliárd lejes a kutatásra szánt keretösszeg, ebből a kolozsvári biológiaintézet pályázatokkal 200 millió lejes részt tudott megszerezni, sorolta a megjelent sajtónak Mihai Miclăuș. Ezért ők idén szerencsések, és éppen ezért áll ki azokért, akik nem tudtak elégséges pénzt összepályázni.
Kutató az agorán: Mihai Miclăuș vázolja a sajtónak, hogyan finanszírozza Románia a kutatást
A tudományos kutatás állami finanszírozása ugyanis úgy néz ki, hogy van egy magbüdzsé, amivel a kutatóintézetek kiadásának körülbelül a negyedét fedezik, márciustól arrafelé pedig már csak azok tudnak kutatni, akik sikeres pályázatokat nyújtottak be az elérhető hazai és uniós forrásokra. Vagyis ha a kutatók az alapkutatásuk (és esetleges ismeretterjesztő tevékenységük) mellett nem pályáznának folyamatosan külföldi forrásokra is, Romániában gyakorlatilag meghalna a tudományos kutatás.
A publikum hozzáállását a tudományhoz már legkisebb kortól alakítani kell, és ennek legfőbb terepe az iskola – mondta el az a tanárnő, aki extra tudománynépszerűsítő programot akart szervezni a diákjainak, de csak a városházától kapott erre egy kisebb összeget, amely nem volt elég, magántámogatók pedig egyáltalán nem szálltak be a projektjébe.
A főtéri összejövetel és rövid séta ennek ellenére vidám hangulatban zajlott, az egyik menetelő vicces román rigmusokat kurjantott a tömeg és sebesség, illetve a négyzetre emelés és a felejtés viszonyáról, és arról, hogy ne szégyelljünk felfalni néhány könyvet. A két, molekuláris biológiát kutató szervező pedig azt ígérte, jövőre is a Föld napján folytatják a menetelést a tudományért.
És a legfontosabb: ne csak műveld, hanem élvezd és szeresd is a tudományt!