„Olvad a jég” a román-magyar viszonyban, a kölcsönös tisztelet és érdekek alapján „kitavaszodhat” – hangsúlyozta Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Székelyudvarhelyen zajló 5. kongresszusán mondott köszöntőjében.

A politikus megjegyezte, minden bizonnyal a székely zászló korszakaként vonul be a történelembe a román-magyar kapcsolatok elmúlt öt „fagyos” éve.

Úgy vélte: az EMNP-nek is megvan a maga része abban, hogy az olvadás jelei láthatók. E párt által fenntartott politikai nyomás, Tőkés Lászlónak az Európai Parlamentben és Szilágyi Zsoltnak az Európai Szabad Szövetségben (EFA) végzett munkája ugyanis hozzájárult a mostani enyhüléshez.

A fideszes politikus nyomatékosította: a kis lépések taktikájának mindig összhangban kell lennie a nemzetpolitikai stratégiával.

Németh Zsolt köszöntőjében A Gyűrűk ura hobbit hőseinek az állhatatosságát kívánta a pártnak. Amint felidézte: a közismert regényben a hobbitok egy csoportja azért kel útra, hogy megmentse, megóvja szülőföldjét. Küzdelmük és végső győzelmük a hit, a kitartás, az önfeláldozó bajtársiasság és a meg nem alkuvás diadala.

„Mi, hobbitok összetartozunk”

– vonatkoztatta a regény tanulságát a magyarságra a politikus.

Szilágyi Zsolt, az újabb mandátumra jelölt pártelnök az EMNP konstruktív ellenzéki szerepét hangsúlyozta a kongresszuson.

„Bármennyit is vitatkozunk az RMDSZ vezetőivel, bármennyire is nem értettük meg egymást az MPP vezetőivel, egy dolgot soha nem szabad elfelejtenünk, hogy ők a testvéreink” –jelentette ki az EMNP elnöke. Hozzátette: a két rivális politikai szervezetet az EMNP szövetségesének tekinti minden olyan ügyben, amelynek célja Erdély és az erdélyi magyarok helyzetének a javítása.

Szilágyi Zsolt: az RMDSZ nem Erdélyt, hanem a pénzt menti

Nem tekinti viszont szövetségesnek azokban az ügyekben, „amelyek a bukaresti korrupt politika vagy a román zsákmányrendszer megerősítéséről szólnak” – jelentette ki. Úgy fogalmazott, hogy miközben az RMDSZ a tavalyi választási kampányban Erdélyt akarta „megmenteni” Bukaresttől, valójában azt az ötmillió eurót akarja a maga számára megmenteni, amelyet az állami költségvetésből kap. A politikus nyomatékosította: ez a pénz az erdélyi magyarságé, és a közösségnek joga van tudni, hogy mire költik el.

Szilágyi Zsolt úgy értékelte: Bukarest alájátszik az RMDSZ-nek, hogy mutassa, „vannak olyan magyarok, akikkel együtt lehet működni, és az autonómia pártolóit kikiáltja radikálisaknak, szélsőségeseknek”. Úgy vélte, az RMDSZ is ezt a taktikát alkalmazza, amikor az MPP-t támogatja, és elbánik az ellenzékével.

„Tartanunk kell a frontot! (…) Senkit ne keserítsen el az ellenszél! Talpon maradtunk akkor is, amikor még nagyobb volt ez az ellenszél” – bátorította a kongresszusi küldötteket a pártelnök.

„Legyünk élő lelkiismerete Erdélynek, és ha kell, az RMDSZ-nek is!”

– szólított fel. Szilágyi kezdeményezte, hogy a román és a magyar kormány közösen lépjen fel az Európai Unióban azért, hogy a brüsszeli intézkedések ne korlátozzák a két ország közötti határ átjárhatóságát. Megjegyezte: míg korábban tíz perc alatt át lehetett jutni Erdélyből Magyarországra, újabban ez két-három órába is beletelik.

Az EMNP fővédnökeként szóló Tőkés László európai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy ma az EMNP képviseli az erdélyi magyar politikában az autonómia követelését, amire 1992-ben még az RMDSZ parlamenti frakciója esküdött fel a kolozsvári Szent Mihály-templomban.

A politikus arra figyelmeztetett, hogy az erdélyi magyar politika autonómiapárti irányvonalát 1993-ban gyökeresen megváltoztató neptuni titkos tárgyalások is amerikai civil szervezetek közvetítésével zajlottak. „Ők akarták megmondani, hogy mi jó nekünk. (…) Ma is isszuk a levét, mert ők kiáltottak ki bennünket szélsőségeseknek” – jelentette ki a politikus.

Hozzátette, a Soros György által finanszírozott civil szervezetek hálózata az egész Kárpát-medencére kiterjedt.

„Mindenféle ügynökszervezetek kerülgetnek bennünket”

– fogalmazott. Tőkés nyomatékosította: újra egyesíteni kell az erdélyi magyar nemzeti oldalt.

A kongresszuson Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete olvasta fel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár levelét. A politikusok az erdélyi magyar autonómiatörekvések jogossága mellett érveltek.

„Ami Dél-Tirolban vagy az Åland-szigeteken természetes, az ugyanannak az Európának a keleti végein, a Kárpát-medencében sem minősülhet nemzetbiztonsági kockázatnak, és nem lehet üldözendő” – áll a levélben.

A kongresszust Jill Evans, Wales európai parlamenti képviselője üdvözölte az Európai Szabad Szövetség nevében. Az EFA alelnöke nyomatékosította: az autonómia a normalitás jegye Európában, és a pártszövetség támogatja az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit, és azt a törekvését, hogy anyanyelvüket szabadon, hivatalos nyelvként használhassák szülőföldjükön.

Dan Mașca, a POL elnöke: sem Bukarest, sem Budapest befolyása nem kell

Apáti István, a Jobbik országgyűlési képviselője pártja nevében bocsánatot kért az erdélyi magyaroktól szolnoki párttársa, Szotyori Lázár Zoltán „ámokfutása” miatt. Mint ismeretes, a szolnoki politikus egy Erdélyben nagy feltűnést keltő véleménynyilvánításában olyan közösségként jellemezte az erdélyi magyarokat, akiket a Fidesz megvásárolt a magyar állampolgárság kiterjesztésével.

Az Erdély autonómiájáért fellépő Szabad Emberek Pártjának (POL) elnöke, Dan Mașca köszöntésében azt ajánlotta az EMNP-nek, hogy ne csak Bukarest, hanem Budapest befolyásától is őrizkedjen.

„Hagyjanak szabadon bennünket, és meg fognak lepődni, hogy milyen sikeresek leszünk”

– jelentette ki a marosvásárhelyi politikus.