Kelemen Hunor szerint a román parlament jobboldali ellenzéki pártjai versenyt futnak egymással a kisebbségellenességben. Az RMDSZ elnöke pénteken a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) kolozsvári ülésén tartott politikai beszámolójában minősítette így azt a tényt, hogy csütörtökön három ellenzéki párt képviselői alkotmánybírósági óvást nyújtottak be a kórházi anyanyelvhasználatot elősegítő törvénymódosítások ellen.

Az elnök kijelentette: értesülései szerint a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Traian Basescu volt államfő indította el a törvénymódosítások elleni támadást. Megjegyezte, hogy Basescu kétszer szerzett elnöki mandátumot a magyarok szavazataival. Szerinte a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői is csak azt nehezményezték, hogy nem ők maguk indították el azt a jogi procedúrát, amely a törvények hatályossá válását veszélyezteti.

Kelemen Hunor szerint a történteknek az a tanulsága, hogy az RMDSZ csakis az erdélyi magyarságra számíthat. Azok a román politikusok sem a magyarság barátai, akik elmennek Székelyföldre – utalt Traian Băsescura.

„Egy szövetségünk van: a magyarság”

– jelentette ki az elnök. Hozzátette: ennek a tudatában kell a román pártokkal megállapodásokat kötni. Szerinte mindezek ellenére szükség van a megállapodásokra, mert különben a hat százalékos magyarság nem tud eredményeket elérni a törvényhozásban.

Kelemen Hunor ugyanakkor biztatónak minősítette az RMDSZ együttműködését a kormánykoalícióval. Hozzátette: reményei szerint úgy sikerül módosítani a helyi közigazgatási törvényt, hogy az megfeleljen Románia nemzetközi vállalásainak. Kijelentette: a benyújtott törvénymódosítási tervezetben annak a helyi küszöbértéknek a csökkentését kezdeményezték, amely fölött megilletik a kisebbségeket a nyelvhasználati jogok. A tervezett módosítás kizárná a törvény félreértelmezési lehetőségeit, és szankciókat is megszabna a törvény megszegésére.

Az RMDSZ elnöke fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy

a szövetségnek sikerült nemzetközi támogatást szerezni

a törekvései megvalósításához. Azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának a Romániáról szóló jelentésébe bekerültek az RMDSZ által jelzett sérelmek, és a szövetségnek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) összefogva először sikerült az Európai Unió elé vinnie az európai őshonos kisebbségek ügyét. Az elnök az Európai Bizottság által bejegyzett Minority SafePack polgári kezdeményezésre utalt, amelyhez a jövő hónapban kezdik gyűjteni Európa-szerte a támogató aláírásokat.

Mint arról beszámoltunk, az EU legalább hét tagállamából egymillió aláírásra van szükség, hogy a polgári kezdeményezés az Európai Bizottság elé kerüljön.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, a reformkori politikus és közösségszervező Wesselényi hazájában megszervezendő kongresszus a

Nem hátrálunk meg mottót kapta,

hiszen ez az üzenet a jelenben is időszerű. Az esemény, amelyre több mint 1100 résztvevőt − 800 küldöttet, 200 meghívottat és 100 újságírót − várnak, „főként a tervezésről és a feladat-megjelölésről fog szólni, itt azokat az irányelveket mutatjuk be, amelyek mentén a szövetségnek el kell mozdulnia ahhoz, hogy, mint ahogyan azt megválasztásomkor is mondtam, Románia legmodernebb politikai szervezete legyen, hatékonyan és sikeresen működjön” – fogalmazott.

Az SZKT-n szó esett a Kolozsváron kihelyezendő háromnyelvű helységnévtáblákról is. „A polgármester jelzése szerint várhatóan másfél hónapon belül elhelyezik a háromnyelvű helységtáblákat, amely, úgy gondolom a magyar közösség szempontjából nagy előrelépés” – hangsúlyozta Oláh Emese, Kolozsvár új alpolgármestere.

Az SZKT megvitatta az alapszabálymódosítási és programmódosítási javaslatokat és elfogadta ezek közül azokat, amelyeket majd a testület javaslataiként terjesztenek szavazásra a május 13-án tartandó zilahi kongresszuson. Újdonság, hogy

az RMDSZ lényegében női kvótát vezet be:

a szövetség helyi döntéshozó testületeiben egyharmados arányt kell biztosítani a nők számára. Ahol ez nem lehetséges, ott a felettes testület adhat felmentést az arányossági kritérium teljesítése alól. Kompromisszumos megoldásként azt is elfogadta, hogy 15 százalékos kvótát kell biztosítani a nőszervezetnek a területi és országos testületekben.

Az SZKT 95 támogató, és három ellenszavazattal választotta az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökké Horváth Annát, Kolozsvár nemrég lemondott alpolgármesterét.