Már hat zászló lobog Tőkés László irodájának homlokzatán

Az Erdély-zászlót is kitűzte az EP-képviselő.
Hirdetés

A csütörtök déli harangszó felhangzásakor tűzte ki Tőkés László az Erdély-zászlót nagyváradi képviselői irodájának erkélyére – közölte a politikus sajtóirodája. A kék-piros-sárga, címeres lobogó a hatodik, amely ezentúl az erkélyen látható a magyar és román forradalmi zászló, az uniós, a székely és a partiumi lobogók mellett.

Ezek a zászlók senki ellen, hanem „csak magunk miatt lengenek” – hangsúlyozta az EMNT elnöke a kitűzést megelőző sajtótájékoztatón, amelyet Csomortányi Istvánnal, az EMNP Bihar megyei elnökével közösen tartott.

A lobogók a demokrácia, a szabadság és az egység üzenetét közvetítik, pozitív európai gondolatok jegyében és gazdag szimbolikájuk a kontinens és országai, valamint régiói szintjén az európai népek, magyarok és románok, székelyek és partiumiak összetartozását, egyedi és közös, sajátos és egyetemes identitását és értékeit hivatott megjeleníteni – mondta Tőkés László. Ezért nem zaklatást és csendőrségi bírságot érdemelnek azok az ifjak, akik a március 15-i kolozsvári ünnepi rendezvényen Erdély-zászlóval vonultak, és „képtelen aberráció” azt állítani, hogy a közös erdélyi identitás hordozója „gyűlöletkeltésre és diszkrimináció generálására alkalmas szimbólum”, ahogy a csendőrség állítja. A zászló kitűzése így egyfajta szolidaritás a kolozsvári fiatalokkal – tette hozzá.

Az Erdély-zászló a sokféleséget hivatott hirdetni az egységben és az egységet a sokféleségben, ugyanakkor a regionális identitás erős kifejezője, akárcsak a székely és a partiumi zászló. A különféle identitások ellen manapság összehangolt támadás zajlik kontinentális szinten, a migrációs nyomás ennek a fegyverneme, az Európára zúduló, fenyegető tömegek pedig a nemzeteket és nemzetállamokat, a történelmi régiókat, a hagyományos, közös gyökerű kultúránkat veszélyeztetik – mondta Tőkés a sajtótájékoztatón.

A politikus újságírói kérdésre válaszolva tagadta, hogy az Erdély-zászló április 20-i kitűzése bármilyen összefüggésben lenne azzal, hogy a román csapatok 1919-ben ezen a napon vonultak be Nagyváradra. Azt azonban megemlítette, hogy 98 évvel ezelőtt a román katonák ártatlan magyarokat gyilkoltak meg Köröstárkányban, ezen a napon pedig rájuk is emlékezni kell az együttérzés és nemzeti megbékélés jegyében.
Hirdetés

Csomortányi István dokumentumok felmutatásával beszélt az Erdély-zászló történetéről és szimbolikájáról, hangsúlyozva, hogy a jelkép alkalmas a közös erdélyi identitás megjelenítésére.

A Tőkés irodájának erkélyén látható zászlók közül eddig a székely és a partiumi zászlóba kötöttek bele a hatóságok: mindkét esetben a városi rendőrség szólította fel a politikust hogy távolítsa el a zászlókat. Tőkés az igazságszolgáltatáshoz fordult, a bíróság azonban mindkét esetben elutasította keresetét arra hivatkozva, hogy mind a székely, mind a partiumi lobogó reklámzászló. Tőkés László az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult mindkét ügyben.

Hirdetés