Sikerült megállapodniuk a koalíciós pártoknak csütörtökön este a közszférában alkalmazandó egységes bérezési rendszerről.

„A katonák zsoldja 20%-kal, a rendőrök alapbére 5%-kal nő 2017 júliusától; az egészségügyi személyzet és a pedagógusok fizetése január 1-jétől emelkedik” – hangsúlyozta a megállapodást követően Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) vezetői azt követően írták alá az egységes bértörvény tervezetét, hogy két maratoni ülés keretében tárgyalták meg az abban foglaltakat. A kormánykoalíciós pártok gyűlését követően a munkaügyi miniszter ismertette a tervezetet a sajtóval.

„2017. július 1-jétől a következő béremelésekkel kell számolni: a katonai személyzet alapzsoldja 20%-kal nő a márciusi szinthez képest, a rendőrök alapbére pedig 5%-kal emelkedik. (…) Január 1-jétől az orvosok és asszisztensek megkapják a teljes béremelést, így az ő bérük nem nő már 2020-ig. A pedagógusok fizetése 50%-kal nő a 2017. decemberi szinthez képest, az alapbérek, alapzsoldok 25%-kal nőnek a decemberi szinthez viszonyítva. (…) 2019 és 2022 között évente nő majd a közalkalmazottak alapbére a törvény által 2022-re előírt fizetés és a 2018 decemberében kapott bér közötti különbözet egynegyedével” – magyarázta Lia Olguţa Vasilescu.

A tárcavezető hangsúlyozta, a választott tisztségviselők esetében a minimálbérhez viszonyított szorzó alapján valósul meg a bérrendezés, azaz a minimálbér teszi majd ki az 1-es koefficiensnek megfelelő összeget. Az államfő fizetése lesz majd a legnagyobb, az ő koefficiense a 12-es, vagyis a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeg lesz a bére. A szenátus, a képviselőház, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság elnökének, illetve a miniszterelnöknek a bére 11-es koefficiensű, a legfelsőbb bíróság bíráié és az alkotmánybíróké 10,5-ös, a minisztereké 10-es, az államtitkároké 7,4-es míg a képviselők és szenátorok a minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bért kapnak majd. A megyei tanácselnökök fizetésének kiszámításakor 8-as, az alelnökök esetében 7-es, a 300.000 lakosnál népesebb települések polgármesterei esetében 8-as, a 200.000 lakosnál népesebb települések esetében pedig a 7,5-ös szorzót alkalmazzák a bérek kiszámításakor.

Innen fokozatosan csökken a szorzó a 3-as koefficiensig, amelyet a 3.000 főnél kisebb lakosságú települések alpolgármesterei bérének kiszámításakor alkalmaznak majd.

A jogszabály nem terjed ki a Román Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet (ASF) alkalmazottjaira – tette hozzá a miniszter.