A Grindeanu-kormány újra előveszi Dragnea nagy decentralizálási tervét

Ha már készen van. Minek annyit dolgozni? Igaz, hogy egyszer már alkotmánysértőnek minősítették. De sebaj.
Hirdetés

A Grindeanu-kormány újra előveszi a Liviu Dragnea által 2013 végén javasolt és az Alkotmánybíróság által 2014 januárjában megakadályozott nagy decentralizálási tervet. A bíróság akkor egyhangúlag úgy döntött, hogy a Ponta-kormány által

felelősségvállalással elfogadott törvény összességében alkotmánysértő.

A Regionális Fejlesztési Minisztérium egy kormányhatározat-tervezetet kezdeményezett az általános decentralizálási stratégiáról, mely általánosságban gyakorlatilag a Liviu Dragnea által négy évvel ezelőtt beterjesztett törvény rendelkezéseit veszi át. Pontosabban mondva a stratégiában átvett általános célkitűzés új hatáskörök átadása – a felügyeletiek és ellenőrzésiek kivételével – a helyi hatóságok – polgármesteri hivatalok, helyi és megyei tanácsok – szintjére, melyek nagy részét jelenleg a minisztériumok kihelyezett igazgatóságai gyakorolnak. A 2013-as javaslatban is szerepelt a kihelyezett részlegek átadása a helyi hatóságoknak és csak a felügyeleti és ellenőrzési hatáskör maradt volna központi szinten. Ez utóbbit a helyi hatóság is gyakorolhatja majd az engedélyek, vélemények és beleegyezések kibocsátásával kapcsolatos hatáskörének megfelelően.

A Ponta-kormány 2013 novemberében felelősségvállalással elfogadott egy hasonló decentralizálási tervet, amit Alkotmánybíróság (CCR) bírái 2014 januárjában összességében alkotmánysértőnek nyilvánították és ez a hajdani USL-ben (a Szociáldemokrata Pártból és a Nemzeti Liberális Pártból létrejött Szociál-Liberális Szövetség – a szerk.) szakadáshoz vezetett, ami 2014 végére formálisan is megtörtént. Itt olvashatók az okok, melyekre hivatkozva a CCR elutasította a törvényt.

A mostani tervezet nagy vonalakban átveszi a három évvel ezelőtti törvény elveit,

de ezúttal a stratégiát kormányhatározatban fogadnák el, az érintett minisztériumok pedig hatástanulmányt készítenének egy átadási normaszöveg kidolgozása érdekében.

A decentralizálásba bevont területek: mezőgazdaság, művelődés, idegenforgalom, környezetvédelem, egészségügy, oktatás és iskolán kívüli tevékenységek, ifjúság és sport.

A közvitára bocsájtott stratégia szerint, a központi közigazgatás szintjéről a helyi hatóságok szintjére átadott összes hatáskör szigorúan az országos politikák/stratégiák és a helyi szinten hatályos szabályozások megvalósításával kapcsolatos, és ezeket a gyakorlásukhoz szükséges források – emberi, pénzügyi és anyagi erőforrások – fogják kísérni.

„A hatásköröknek a központi közigazgatás szintjéről a helyi közigazgatási hatóság szintjére történő átadásának lehetőségével kapcsolatos döntés megalapozása érdekében a decentralizálási folyamatnak alávetett hét területért felelős minisztériumok hatástanulmányokat dolgoznak majd ki és terjesztenek elfogadásra a kormány elé. Ezen hatáskörök elfogadását követően és az eredményektől függően döntenek majd azon ágazati törvénytervezetek kidolgozásának lehetőségéről, melyekkel decentralizálják majd a hatásköröket, a decentralizálásról szóló 195/2006. sz. kerettörvény és a decentralizálásról szóló, utólagosan módosított és kiegészített 195/2006. sz. kerettörvény végrehajtási utasításainak elfogadásáról szóló 139/2008. sz. kormányhatározat rendelkezéseinek megfelelően”, rögzíti a stratégiatervezet.

Itt olvasható az általános decentralizálási stratégia tervezete.

Itt olvasható az indoklás.

Mi kerül át a központból helyi szintre

1. Mezőgazdaság

A helyi hatóságok hatáskörébe kerülnek a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területére vonatkozó országos politikák és szabályozások, melyeket jelenleg az alábbiak gyakorolnak:

a) megyei és bukaresti mezőgazdasági igazgatóságok

b) megyei talajtani és agrárkémiai tanulmányokat végző hivatalok;

c) az Országos Halászati és Vízgazdálkodási Ügynökségnek alárendelt regionális fiókok.

2. Művelődésügy

A stratégia szerint megyei szintre kerülnek:

a) a megyei, illetve bukaresti művelődési és nemzeti örökségvédelmi igazgatóságok által gyakorolt hatáskörök;

b) a következő hatáskörök: a közigazgatási-területi egység köztulajdonában lévő, történelmi műemlékként nyilvántartott épületek koncesszióba adásának, közhasznú intézményeknek történő ingyenes használatba adásának vagy bérbeadásának véleményezése; a B-osztályú történelmi műemlékeken végzett beavatkozások véleményezése; a B-osztályú történelmi műemlékek osztályba sorolásának vagy besorolásuk megszüntetésének véleményezése; a B-osztályú történelmi műemlékek védelmi övezeteinek, vagy a B-osztályú történelmi műemlékeket tartalmazó védett épített övezetek létrehozásával, kijelölésével és szabályozásával kapcsolatos településfejlesztési és területrendezési dokumentációk véleményezése.

3. Idegenforgalom

Hirdetés

A stratégia szerint, a következő hatásköröket adnák át a helyi közhatóságoknak:

a) idegenforgalmi engedély kibocsájtása;

b) az idegenforgalom terén zajló, jelenleg az Országos Idegenforgalmi Hatóság (ANT) által gyakorolt engedélyezések, véleményezések és minősítések.

Ugyanezek a rendelkezések a kormány által felelősségvállalással elfogadott 2013-as törvényben is, és ezek kiterjedtek a panziók, idegenforgalmi tájékoztatási központok, közétkeztetési egységek működésének engedélyezésére, valamint az idegenforgalmi fogadóegységi struktúrák – szállodák, szállások, motelok, panziók stb. – minősítésére. Ezen kívül helyi szinten engedélyezték volna a vízi, parti szórakoztatási tevékenységeket, az ökoturisztikai tevékenységeket, valamint itt véleményezték volna a településfejlesztési és építési dokumentációkat.

4. Környezetvédelem

A stratégia értelmében, az Országos Környezetvédelmi Ügynökségnek (ANPM) alárendelt megyei környezetvédelmi ügynökségek a helyi hatóságokhoz kerülnének át. Ezek lesznek felelősek az idegenforgalmi célokat szolgáló partszakaszok karban- és tisztán tartásáért.

5. Egészségügy

A helyi hatóságok vennék át a megyei és bukaresti közegészségügyi igazgatóságok hatásköreit, csak az egészségügyi felügyeleti hatáskörök képeznének kivételt. A megyei igazgatóság alárendeltségében működnek a diagnosztikai és kezelési központok, a saját bevételből és az egészségbiztosítási rendszeren keresztül finanszírozott egészségügyi központok, a fizetős poliklinikák, az egészségügyi berendezések megyei karbantartó és javító központjai.

6. Oktatás

A stratégia szerint meg kell vizsgálni az iskolán kívüli tevékenységekre vonatkozó országos politikák és szabályozások végrehajtásával kapcsolatos hatáskörök megyéknek, illetve municípiumoknak történő átadási lehetőségét, melyeket jelenleg az alábbiak gyakorolnak:

a) megyei szintű gyermekpaloták;

b) közigazgatási-területi egységek területén található gyermekklubok;

c) közigazgatási-területi egységek területén található iskolai sportklubok.

7. Ifjúság

A stratégia számításba veszi azoknak a hatásköröknek az átadását a megyéknek vagy municípiumoknak, melyeket jelenleg az alábbiak gyakorolnak:

a) a megyei, illetve bukaresti megyei sport- és ifjúsági igazgatóságok;

b) a megyei, illetve bukaresti üdülőközpontok;

c) a megyei, illetve bukaresti egyetemi művelődési házak;

d) a közigazgatási-területi egységek területén található sportklubok és sportközpontok.

Hirdetés