A terrorelhárítási szakértők már régóta figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges szervezetek a terrorista küldetések teljesítésében az emberek elleni „aratógépek” használatára buzdítják híveiket. A szakértők viszont, sajnos, még nem találtak megoldásokat az ilyenfajta, a „mikroterrorizmus” kategóriájába sorolt támadási típus megelőzésére.

A szélsőséges szervezetek már régóta használnak teherautókat fegyverként, de robbanóanyaggal megpakolva, hogy a halálos erő nagymértékű legyen, és általában kormányzati intézmények ellen vetik be. Az első ilyen eset 1981. december 15-én történt, amikor egy robbanóanyaggal megpakolt jármű behatolt Irak libanoni, bejrúti nagykövetségére, 61 embert ölt meg, a nagykövetet is beleértve, továbbá 110 személyt sebesített meg.

Szélsőséges ideológiákhoz csatlakozó magányos farkasok

Az ilyenfajta terrorizmus ellen betonfalak épülnek a terroristák célpontjául szolgálható létesítmények körül. De az emberek ellen bevetett „aratógépekkel” szemben nincsenek megelőző lépések. És pontosan ez a fajta terrorizmus jött „divatba” az európai országokban, mert a szélsőségesek a biztonsági lépések miatt nem tudnak robbanóanyagokat vagy fegyvereket beszerezni.

Ezen kívül a szélsőséges szervezetek által elrendelt terrorizmus mellett Nyugaton megjelent a magányos farkasok, olyan pszichikai gondokkal küzdő, szociopata személyek veszélye is, akik semmilyen terrorista szervezettől sem kapnak utasításokat. Ők személyes, pszichikai gondjaikból származtatható indokkal terveznek gyilkosságokat és az utolsó pillanatban nyilvánítják ki – a közösségi hálózatokon – kötődésüket terrorista szervezetekhez. A terrorista szervezetek pedig elfogadják „áldozatukat”, szélsőséges ideológiákkal „indokolt” atrocitások elkövetésére buzdítva ezáltal a pszichikai betegségekben szenvedő embereket.

Az első feljegyzett eset, amikor teherautót használtak fegyverként, a zavart elméjű csehszlovákiai Olga Hepnarová története volt, aki 1973. július 10-én, Prágában teherautóval a gyalogosok közzé hajtott, és nyolcat megölt közülük. Levelében megírta, hogy „magányos és az emberek tették tönkre”, ezért úgy döntött, megfizet a „közönyös társadalomnak”, halálra ítélve néhány találomra kiválasztott embert. Olgát halálra ítélték és 1975. március 12-én kivégezték. Ő volt az utolsó kivégzett nő Csehszlovákiában. Ugyanakkor a „Hepnarová-típus” iskolapéldává vált és ma is számos esetben alkalmazzák, amikor csak pszichikai zavarokkal küszködő gyilkosokról van szó, nem terroristákról, függetlenül attól, hogy újabban összekötik magukat terrorista szervezetekkel.

A „kóbor kutyák” veszélyesebbek

Az FBI terrorelhárítási szakemberei szerint az „aratógép” (egy jemeni terrorista csoport nevezte el így 2010-ben, mely arra biztatta híveit, hogy más rombolóbb hatású eszközök híján ezt használják) azért vált egyre „népszerűbbé”, mert nem igényel beruházásokat. Csak egy bomlott elméjű személy kell, akinek megadják a „dzsihádista” státuszt, és egy teherautó, melyet akár el is lophat, ha nincs a tulajdonában egy.

A terrorelhárítási szakemberek számára nagyon fontos kérdés, hogy a támadók „magányos farkasok”, szélsőséges ideológiák és mozgalmak hívei, vagy csak elmebetegek, akiket az előbbiekkel analóg módon „kóbor kutyáknak” neveznek, és akikből több van és veszélyesebbek. Clint Watts, a Foreign Policy Research Institute terrorizmus-szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a „kóbor kutyák” is beleeshetnek a közösségi hálózatokon terjesztett szélsőséges, iszlámista vagy náci típusú propaganda csapdájába és így „indokolást” találhatnak gyilkos szándékaikra.

A második esetben a megelőzés elsősorban a családban történhetne meg, majd azon orvosok által, akiknek a gondozásában a páciensek vannak. Nekik csak előre kell látniuk a gyilkos potenciált és ennek megfelelően kell cselekedniük. A magányos farkasok esetében ez nehezebb, mert nincs törvény a „szélsőséges eszmék” elítélésére vagy a pénzbe kerülő alapos megfigyelés elrendelésére.

Elektronikus karperecek a gyanús személyek számára

Németország megtette az első lépést. Heiko Mass igazságügy-, Thomas de Maiziere belügyminiszter a rendőrség vezetőivel közösen annak lehetőségéről tárgyal, hogy elektronikus megfigyelési karpereceket helyezzenek a terrorista potenciállal rendelkező személyekre, akiket még nem ítéltek el, de azzal gyanúsítanak, hogy szélsőséges akciókat hajthatnak végre.

Ez a 2016. december 19-i berlini teherautós merénylet nyomán történt, melynek során 12 személy meghalt, 48 pedig megsebesült. A német titkosszolgálatoknak van egy több mint 600, terrorista potenciállal bíró személyt tartalmazó listájuk, akiket eddig még nem ítéltek el ilyesmiért. Azokat pedig, akiknek elutasítják a menedékkérelmét és megtagadják a távozást az országból, vagy a származási országuk megtagadja a befogadásukat, ítélet nélkül is fogva tarthatják majd.