A család fontosságát emelték ki határon túli magyar vezetők a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által Családban élni és magyarnak maradni a szülőföldön címmel szervezett konferencián, szombaton a budapesti Országházban.

Biró Zsolt, az MPP elnöke kiemelte: a globalizálódó világ kihívásai kikezdik a hagyományos székely családmodellt, így

nem kis felelőssége van annak, aki kapcsolatba kerül a családpolitikával.

Magyarországon a legmagasabb szinten elismerik a család fontosságát, „nem üres lózung a családpolitika”, a sokgyermekes családok támogatása – vélekedett.

Biró Zsolt szerint a család a legtermészetesebb közösség, a társadalom legősibb alapvető eleme, amely nem minősíthető vissza valamiféle „szerződéses érdektársulásra”, szerepe a társadalom szövetének megerősítésében alapvető, ezért ha a családok sérülnek, rajtuk keresztül sérül az összes közösségi forma is. Olyan cselekvési programra van szükség, amely a népességfogyás mélyén húzódó bajokat orvosolhatja – mondta.

Szabó Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese előadásában rámutatott: ahhoz, hogy a magyarság kisebbségi helyzetben megmaradhasson, jogbiztonság, gazdasági és kisebbségi biztonság szükséges, Romániában pedig mind a hárommal vannak gondok. Azt mondta: a magyar vállalkozókat és a közösség vezetőit rendszeresen megfélemlítik – utalva ezzel az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatását segítők koncepciós pereire, valamint a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyére.

Ebben a helyzetben különösen

nehéz megteremteni a családok biztonságérzetét,

amelyhez elengedhetetlen a határon túli magyarság egysége és a meglévő magyar oktatási hálózat megvédése – fejtegette Szabó Ödön.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség – Demokratikus Cselekvés Pártja szerbiai parlamenti frakcióvezetője közölte: Szerbiában a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság 3,5 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek, ez 40 ezerrel kevesebb embert jelent, mint tíz évvel korábban. A demográfiai csökkenés egész Szerbiát érinti, de a kisebbségi közösségek esetében jelentősebb, mint az országos átlag – magyarázta. Hozzátette: ráadásul a magyar közösségben az átlagéletkor három évvel magasabb, mint a szerbiai átlag.

Őry Péter, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja országos tanácsának elnöke elmondta, a fiatalok szülőföldön maradási, családalapítási és gyermekvállalási kedvét erősen

befolyásolja egy-egy térség gazdasági helyzete.

Közlése szerint Szlovákiában a gazdaságilag leggyengébben teljesítő térség éppen a magyarok lakta régió.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő szerint a család azért fontos, mert amikor más lehetőség nem volt, a magyar nyelvet és kultúrát a családban ismerte meg a kárpátaljai magyar.