A România liberă (RL) megszólaltatott három antiterrorista szakértőt, hogy kiderítse, számíthat-e hazánk ilyenfajta támadásokra, és mit kellene tenni egy olyan nem hagyományos merénylet esetén, mint amilyen a nizzai és a berlini volt, ahol teherautókat használtak.

Nicolae Radu főfelügyelő különböző tisztségeket töltött be a nemzetbiztonsági rendszerben, például ő volt a SPP (Kormányőrség – a szerk.) Pszichológiai Kutatási Központ vezetője, vagy a Pszichoszociológiai Központ meghatalmazott igazgatója. Doktori címmel rendelkező egyetemi tanár, a Rendőrakadémia szóvivője.

A szakértő szerint „a zürichi mecset elleni támadás, az egyik legnépszerűbb berlini karácsonyi vásáron jelenlévő több tucatnyi embert telibe kapó 25 tonnás teherautó, az ankarai orosz nagykövet, Andrej Karlov meggyilkolása olyan akciók, melyeknek az együttműködés asztalához kell ültetniük a politikai döntéshozókat, koherens, egységes lépések kezdeményezése és a hírszerzési szolgálatok alaposabb együttműködése érdekében. Románia nincs elszigetelve a terrorizmus veszélyétől. Elég, ha csak azokat a szövetségeket vesszük figyelembe, melyekhez hazánk tartozik, az Európában ellenőrzésre törekvők vagy e szövetségek többé-kevésbé átlátható célkitűzései miatt magukat fenyegetve érzők kiszámíthatatlansága terrorista akciók lehetőségére hívják fel a biztonsági szolgálataink figyelmét”.

Ennek ellenére szükség van az óvatosságra és az együttműködésre.

„A migráció, a források feletti ellenőrzésért megnyitott frontvonalak sokasága, a közel-keleti politikai instabilitás, mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a terroristák a CIA, a Moszad vagy az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) által kezdeményezett felderítési műveleti akciók ellenére bárhol és bármikor lecsaphatnak”, magyarázta Nicolae Radu felügyelő.

Állítása szerint nehezen képzelhető el olyan terrorista cselekmény, melyre Bukarestben kerülhetne sor valamilyen nyilvános rendezvényen vagy a metróban, csúcsidőszakban.

„A terrorizmus kérdéskörében neves izraeli szakértő, Jonathan Fine arra hívta fel a figyelmet, hogy «Románia nem szerepel az Iszlám Állam vagy az al-Kaida feketelistája (shitlist) élén, de geopolitikai tranzithelyzetben van Törökország, a Kelet és Európa között, ezért úgy hiszem, hogy önöknek elsősorban azzal kell foglalkozniuk, hogy megakadályozzák Románia tranzitútvonallá válását». A neves professzor, a Nemzetközi Terrorizmusellenes Intézet (IDC Herzylia, Izrael) kutatójának szakvéleményét figyelembe véve nem kerülhetem meg a kérdését, hogy talán nem éppen azért nem lépnek fel a terrorista szervezetek hazánk területén, mert tranzitútvonalnak használják Romániát és az az érdekük, hogy nyitva tartsák a mozgási lehetőségeiket?!”, mondja Nicolae Radu professzor.

A hatóságok biztonsága nem elegendő

Tănase Tiberiu (tartalékos) ezredes a Román Hírszerző Szolgálatban (SRI), kiképző és biztonsági menedzser, aki a Nemzeti Hírszerzési Tanulmányok Intézetében, a Mihai Viteazul Nemzeti Hírszerző Akadémián is végez kutatási tevékenységet.

Úgy véli, Románia képes aktív választ adni bármilyen típusú terrorista támadási kísérletre, de a megelőzési rész létfontosságú. Ez pedig a Terrorizmus Megelőzéséért és Visszaszorításáért Nemzeti Rendszeren (SNPCT) keresztül valósul meg, és a SRI az erre kijelölt hatóság. Tiberiu Tănase ezredes elmagyarázta az RL-nak, hogy kinek kell beavatkoznia egy terrorista támadás esetén.

„Amennyiben sor kerül támadásra, a fegyveres beavatkozás az Antiterrorista Dandárra hárul. A felmerülő válsághelyzeteket a Nemzeti Antiterrorista Cselekvési Központ (CNAA) kezeli. Van ezen a területen egy nemzeti hatóságunk, a SRI és a Terrorizmus Megelőzéséért és Visszaszorításáért Nemzeti Rendszer (SNPCT), mely magába foglalja az információgyűjtésre szolgáló főosztályt, az Antiterrorista Dandárt és az Antiterrorista Műveleti Koordinációs Központot, mely összekapcsolja a SRI-t a SNPCT-hez tartozó többi intézménnyel és nemzeti hatóságokkal. Terrorista válsághelyzetben logisztikai és műveleti szempontból ez biztosítja a Nemzeti Antiterrorista Cselekvési Központ, a terrorista válsághelyzet megoldására ad-hoc módon aktivált struktúra működését.”

Tănase Tiberiu ezredes arra hívja fel a figyelmet, hogy „nincs semmilyen központ vagy intézet a terrorista fenyegetésekre és agressziókra, így a külföldi intézményekkel való együttműködés a kérdés fontosságához képest eléggé csekély. Jogi szempontból létezik egy 2001-es antiterrorista stratégia és egy 2004-es törvény a terrorizmus elleni küzdelemről, de sok más törvényt 2007 óta nem fogadtak el, beleértve egy mai napig be nem nyújtott nemzetbiztonságra vonatkozó törvénycsomagot is”, magyarázta a tartalékos ezredes, aki úgy véli, hogy nagyon fontos lenne, ha az emberek biztonsági nevelést kapnának és kialakulna egy biztonsági kultúra, melynek keretében nagyon jól megismernék a kockázatokat.

„A szervezett bűnözést és a terrorizmust meg kell ismerni, hogy megvédhessük magunkat. Egyetlen állam esetében sem elég csak a hatóságok által nyújtott védelem, bármennyire fejlett is lenne az”, állítja Tănase Tiberiu ezredes.

A SRI és a CSAT szerepe

Alba Popescu, aki doktori címmel rendelkezik a hírszerzés és a nemzetbiztonság területén, úgy gondolja, hogy „Románia biztonsága csak akkor lenne veszélyben, ha megbomlana az egyensúly a Fekete-tenger medencéjében azzal, hogy megnőne az ellenségesség a két regionális hatalom, az Orosz Föderáció és Törökország között, tekintettel az ankarai orosz nagykövet meggyilkolására. Ezt teljes mértékben kizártnak tartom, a számos szinten fejlesztett kétoldalú stratégiai érdekek miatt”.

A biztonsági szakértő elmagyarázta, milyen módon kell beavatkozni abban a szerencsétlen helyzetben, ha mégis sor kerül terrorista merényletre Romániában:

„A hatóságok beavatkozását terrorista válsághelyzetekben a 2016-ban frissített, a terrorizmus megelőzéséről és visszaszorításáról szóló 535/2004. sz. törvény rendelkezései szabályozzák. E törvény 12. cikkelyében megemlítik, hogy terrorista támadás esetén a Román Hírszerző Szolgálat az erre szakosodott egységén keresztül hajtja végre a terrorelhárító beavatkozást, függetlenül, vagy más illetékes erőkkel együttműködésben, az ország teljes területén, a terroristák által megtámadott vagy elfoglalt létesítmények ellen, elfogásuk vagy kiiktatásuk, a túszok kiszabadítása és a törvényes rend helyreállítása céljából. A terrorellenes beavatkozás a CSAT (Legfelsőbb Védelmi Tanács – a szerk.) engedélyével történik.”

Az antiterrorista beavatkozás a Román Hírszerző Szolgálat vezetősége által elfogadott módszerek alapján történik. A SRI kérésére bevonhatók a Közigazgatási és Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Kormányőrség specifikus küldetésekre kiképezett erői, valamint a nemzetbiztonsági és nemzetvédelmi rendszer más struktúrái is.

2016 – A legsúlyosabb terrorista merényletek

2016. december 10. – Törökország: Kettős bombamerénylet Isztambulban, melynek legalább 29 halálos áldozata volt, zömmel rendőrök, 166 személy megsebesült.

2016. július 22. – Németország: Fegyveres támadás Münchenben, legalább kilenc személy meghalt, további 21 megsebesült, közülük hárman nagyon súlyosan.

2016. július 14. – Franciaország: Egy 31 éves tunéziai egy teherautóval belehajtott a Nizzában, a francia nemzeti ünnep alkalmából tartott tűzijáték kapcsán az Angolok sétányán összegyűlt tömegbe: 86 halott.

2016. június 28. – Törökország: Három öngyilkos merénylő támadást indított az isztambuli Atatürk Nemzetközi Repülőtér érkezési szárnyában. 47 személy meghalt, további 239 megsebesült.

2016. március 22. – Belgium: 35 személy halt meg és több mint 300 sebesült meg a brüsszeli merényletekben, a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Malbeek metrómegállóban.

2017 – sorsdöntő év

„Középtávon radikálisan megváltoznak a dolgok, mert mind a három esemény (a berlini, az ankarai és a zürichi) az európai államokban egyre nyilvánvalóbb euroszkeptikus, migrációellenes, iszlámellenes áramlatot táplálja. Elképzelhető, hogy Merkel kancellár pártjának kell majd megfizetnie a választáson a berlini merénylet, valamint a menekültek által Németországban és nemcsak ott elkövetett többi erőszakos cselekmény árát. Ennek bizonyítéka a Szövetség Németországért és a Pegida migrációellenes pártok csaknem 20 százalékos támogatottsága a franciaországi bataclani és nizzai merényletek, vagy a 2016 szilveszterének éjszakáján Kölnben elkövetett sorozatos nemi erőszakok nyomán”, mutatott rá a RL számára Alba Popescu.

Tekintettel arra, hogy 2017-ben Németországban és Franciaországban törvényhozási választások lesznek, melyekhez Franciaországban elnökválasztás is társul, az euroszkeptikus erők győzelme az EU fő alapító országaiban jelentős hatással lehet az Unió kohéziójára és jövőjére.

„Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet az európai geopolitika átalakulásával hátrányosan érintheti Románia biztonságát. Ugyanakkor az orosz–török kapcsolatokra negatívan ható két incidens, az orosz vadászgép lelövése és az orosz nagykövet meggyilkolása közép- és hosszú távon súlyosan esnek majd a latba a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokban. Oroszország ezt a két szerencsétlen eseményt mindig fel fogja használni, amikor el akar majd érni valamit Törökországnál vagy rá akar majd kényszeríteni valamit, Erdoğan elnök Törökországa pedig igyekszik majd kímélni Oroszország érzékenységét a Fekete-tenger medencéjében, Szíriában, a Földközi-tenger levantei medencéjében, Közép-Ázsiában. Következésképpen ilyen körülmények között annak leszünk a tanúi, hogy Törökország felsorakozik majd Oroszország «háta mögött», kiegészítve egy felgyorsított iszlámosítással az ankarai rezsim által a politikai ellenfelekkel és különösen a kurdokkal szemben bevezetett büntetőakciók közepette. Ez a Moszkva szabályai szerint megvalósuló orosz–török közeledés orosz tóvá változtatja majd a Fekete-tengert, ami kihat a stratégiai egyensúlyra a NATO délkeleti határánál, mely térséghez Románia is tartozik”, állította az RL-nek Alba Popescu.