Négy-ötezren gyűltek össze vasárnap délután a kolozsvári Főtéren, hogy az ellen a két sürgősségi rendelet ellen tiltakozzanak, amelyet a kormány készít elő, hogy számos bűncselekmény esetében részleges közkegyelmet hirdessen, illetve úgy módosítsa egyes bűncselekmények definícióját a büntető törvénykönyvben, hogy az alapján sok száz, eljárás alá vont személyt már nem lehetne elítélni.
Az már senki előtt nem titok, hogy a két rendelet olyan politikusokat mentene fel a büntetés alól, akik épp töltik azt (például Dan Voiculescu), vagy akik már eljárás alatt állnak, és minden bizonnyal börtön vár rájuk, mint például Gabriel Oprea volt belügyminiszter és kormányfőhelyettes, vagy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke. Arról, hogyan kedvez épp Dragneának mindkét készülő rendelet, itt írtunk bővebben.
A kormány azért nem hagyta jóvá a sürgősségi rendeleteket, mert azok nem futottak be a legutóbbi, szerdai ülésére, amelyen hirtelen megjelent Klaus Iohannis államfő elnökölni, és amelyen így nem kerültek napirendre.
Nem is kerülhettek, derült ki az ülés után, mert hiába készítette el őket az igazságügyi minisztérium, még meg kellett volna szerezni addig más minisztériumok, illetve a főügyészség, a legfelső bíróság és a Legfelső Igazságügyi Tanács (CSM) hozzájárulását, de a kormány csak szerdán küldte el nekik a tervezeteket.
Iohannis akkor sem titkolta, miért jelent meg az ülésen. Van két elefánt a teremben, amit senki se akar látni – figyelmeztette a minisztereket és a sajtót: a közkegyelmi rendelet és btk-t módosító rendelet tervezete. Metaforája vasárnap már az utcákon tűnt fel:
Szerda este pár százan tüntettek Kolozsváron, pár ezren pedig Bukarestben. Azóta kiderült, hogy
- a részleges közkegyelmet biztosító rendelettervezetet nem is a kormányban vagy az igazságügyi minisztériumban, hanem egyenesen Liviu Dragnea képviselőházi kabinetjében kezdték összeállítani;
- nemcsak az ellenzéki pártok vezetői, hanem a főügyészség, a DNA és a DIICOT vezetői, illetve bírókat, ügyvédeket, jogtanácsosokat tömörítő szakmai szervezetek is kifakadtak, mert a tervezetek nem enyhítenek a börtönök túlzsúfoltságán, ellenben túlterhelik a bíróságokat, ellehetetlenítik a korrupcióellenes ügyészség munkáját, a megkegyelmezetteket pedig nemcsak a börtöntől, de a kártérítés megfizetése alól is felmentik;
- és egyáltalán hogy képzeli a PSD és a kormány, hogy sürgősségi rendeletekkel dönt sarkalatos ügyekben, köz- és parlamenti vita nélkül.
Ráadásul a kormány nem is mérte fel, mire készül: Florin Iordache igazságügyi miniszter, aki a börtönök túlzsúfoltságával indokolta a közkegyelmi rendeletet, úgy becsülte, az mintegy 2500 elítéltnek teszi lehetővé a gyors szabadulást. Miután nyilvánosságra kerültek a kritériumok, amelyek alapján szabadlábra lehet kerülni, az Országos Börtönhatóság már 3700 börtönlakó szabadulásával számolt.
Jelenleg mintegy 27 400 fő ül börtönben Romániában, miközben az EU megszabta fogvatartási feltételek szerint csak 18-19 ezer ember számára lenne hely – nyilatkozta Ștefan Teoroc, a börtönőrök szakszervezetének elnöke a pressone.ro portálnak. Az utóbbi években meglévő épületek átalakításával és bővítésével valamelyest növekedett a férőhelyek száma, míg a börtönpopuláció drasztikusan csökkent az elmúlt tíz évben, amikor is a csúcs több mint 50 ezer fő volt.
A szakszervezeti vezető szerint sem oldaná meg a kegyelmi tervezet a túlzsúfoltságot – legfeljebb kis időt nyerne vele a kormány –, mivel Romániában magas, 40-50 százalékos a visszaesési arány, és egy-másfél év alatt a mostani szintre emelkedne vissza a fogvatartottak száma.
Ahogy gyűlt az információ a tervezett sürgősségi rendeletekről, úgy gyűlt a felháborodás is az emberekben: vasárnap este összesen több tízezren vonultak utcára a nagyvárosokban. Kolozsváron mintegy ötezren gyűltek össze a Főtéren, és tették meg a szokásos sétát a Deák Ferenc / Eroilor utcán, el a prefektúráig, majd a Magyar / December 21. utcán vissza a Főtérre. A Deák Ferenc utca végén volt egy kis vita a csendőrök és pár tüntető között, aki hosszabb távon menetelt volna, de végül mindenki maradt az eredeti útvonalon.
A 2013-as nagy tüntetésekhez hasonlóan most is elsősorban fiatalok jöttek el, és a hideg ellenére meglepően sokan hozták el pár hónapos, pár éves gyerekeiket. Feltűnt a tömegben az USR több képviselője és szenátora, de – ellentétben a verespatakos tüntetésekkel – most nem ők voltak a hangadók.
Bukarestben a Mediafax becslése szerint 15 ezren, a Digi 24 hírtelevízió szerint a kormány székhelye elé már 28 ezren vonultak. Temesváron majdnem, Nagyszebenben több mint ezren jelentek meg a városközpontban tiltakozni a tervezett rendeletek ellen. Aradon, Nagyváradon, Krajován, Konstancán pár száz fő, Gyulafehérváron, Pitești-en pár tucatnyian tüntettek. A külföldön élő román diaszpóra Párizsban tiltakozott a Digi 24 hírtelevízió szerint.
A leggyakrabban feltűnő felirat Kolozsváron, hogy Demokráciában a tolvajok börtönben ülnek. De nem menekült az ombudsman sem, több tábla is emlékeztette Victor Ciorbeát, hogy tartozik egy lemondással, amiért 15 évnyi zavartalan lét után megtámadta azt a törvényt az alkotmánybíróságon, amely szerint elítéltek nem lehetnek a kormány tagjai – így Dragnea sem kormányfő.
Inkább a táblák üzentek a kolozsvári tüntetésen, mint a szónokok, mert ugyan többen is elmondták, mi a kifogásuk a két rendelettervezet ellen, de az amatőr hangosítással ez csak a közelben állókhoz jutott el. Pedig most először dicsérték meg a sajtót, hogy kiderítette és nagydobra verte, milyen közkegyelmet tervez a kormány – néhány volt és jelenlegi politikus számára.
Az Antena 3 és România TV hírtelevíziókat viszont nem kímélte a skandáló tömeg, az előbbit többször is legazemberezte, az utóbbit agymosónak titulálta, és többen hiányolták a CNA fellépését. Igazságszolgáltatást és működő egészségügyet követeltek korrupció helyett, nagyon várták a DNA-t, hogy elvigye Dragneát, vörös pestisnek nevezték a PSD-t.
Még egy párt tűnt fel a szlogenekben, de nem azért, mert valamit tett, hanem mert ebből a szlogenből alakult: Együtt megmentjük Romániát. Az egyébként is lassan haladó menet többször megállt ugrálni, mert a tüntetés bő két órája alatt legalább öt-hat fokot zuhant a hőmérséklet úgy, hogy eleve mínuszból indult.
Bukarestben pár ezren, majd legalább tízezren gyűltek össze az Egyetem téren, ahol egyszercsak megjelent Klaus Iohannis – ugyanolyan váratlanul és bejelentés nélkül, mint szerdán a kormányülésen, csak itt nem akart elnökölni. Lekezelt a közelben állókkal, elmondta a sajtónak, hogy felháborodását jött kifejezni, amiért egy brancsnyi, btk-s problémákkal küzdő politikus meg akarja változtatni a törvénykezést és meggyengíteni a jogállamot, majd autóba ült, és elment.
A fővárosi tömeg egyre csak duzzadt, már legalább 15-16 ezer fő ért a Victoria térre, a kormány székhelye elé, egyes becslések szerint pedig több mint húszezresre nőtt, mire a PSD Kiseleff utcai székházához ért. A tüntetők meglátogatták a kisebbik koalíciós párt, az ALDE székházát is, majd visszamentek a PSD-é elé, este tízkor pedig elkezdtek hazaszállingózni.
A tüntetők által joggal kipécézett Liviu Dragnea nem hagyta szó nélkül sem az országos méretű tüntetést, sem Iohannis megjelenését a tiltakozók között. A kormány, az alkotmányos rend és a parlamenti választások eredménye elleni bányászjárásnak, államcsíny kezdetének nevezte a tüntetést, és törvényen kívülinek Iohannis részvételét rajta.
Durva, manipulatív állításokkal és kifejezetten hazugságokkal teli Facebook-bejegyzése garantálja, hogy nem marad válasz nélkül – se Iohannis, se a tüntetők részéről. Folyt. köv.