Mégis mozog
béel
2016. december 28. szerda, 08:44
Sokan megijedtek, ami nem csoda.

Az idei év legerősebb, a Richter-skála szerinti 5,3-es erősségű földrengésével megegyező erősségű földmozgás ébresztett föl sokakat szerdára virradóra Erdély keleti felén, valamint a Kárpátokon túli területek jelentős részén.

A föld ismét a vranceai szeizmikus övezetben mozdult meg 98,9 kilométeres mélységben, éjjel 1 óra 20 perckor.

Bár a román média elsősorban Bukarestet és a délkelet-romániai megyéket említi, a Facebook-bejegyzésekből kiderül, hogy a Székelyföldet is alaposan megrázta a földrengés: Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről és Sepsiszentgyörgyről is többen posztolták, hogy észlelték. Sokaknál kilengett a csillár, és a bútorok is rázkódtak.

A katasztrófavédelem közleménye szerint segélyhívás sehonnan sem érkezett, és saját vizsgálataik is megerősítették, hogy a természeti jelenség sehol sem okozott kárt.

Gheorghe Mărmureanu, az Országos Földfizikai Intézet (INFP) tiszteletbeli igazgatója szerint az ilyen erősségű földmozgások természetesnek számítanak Vrancea térségében. Ő egyébként Predeálon volt, egy tízemeletes szállodában a földrengés idején, és saját bevallása szerint ez volt az első földrengés, amely felébresztette álmából.

Mihai Diaconescu, a földfizikai intézet munkatársa szerint a földmozgás Ukrajnában, Moldovában, Bulgáriában és Törökország nyugati részében is érezhető volt.

Az utóbbi idő legerősebb földrengése szintén Vrancea térségében következett be, még szeptember 24-én, és a mostanihoz hasonlóan 5,3-as erősségű volt. Kezdetben a mostani földmozgás kapcsán 5,4-es erősséget említettek, ami az idei év legerősebb földrengésévé avatta volna, de szerdán reggel lefelé módosították az adatot.

 

comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.