Közel hétszázan – többségükben tanárok ,tudományos kutatók és újságírók – írták alá eddig azt a petíciót, amelyet november elején kezdeményezett húsz erdélyi értelmiségi és amely az erdélyi magyar oktatás és média helyzetére kívánja felhívni a közvélemény és a politikum figyelmét.

„Úgy gondoltuk, hogy a petíciót kiértékelő nyílt levéllel nem lett volna sportszerű kampányban előjönnünk, mostanig vártunk hát vele” – fogalmaznak a nyílt levél aláírói, Néda Zoltán fizikus, Sipos Zoltán újságíró és Váradi Nagy Pál programozó.

Hiányolják sok történelmi múltú iskola tanárainak, igazgatóinak a visszajelzését, az erdélyi magyar sajtó állásfoglalását és a politikum reakcióját, viszont hangsúlyozzák, hogy számos pozitív visszajelzést és konstruktív kritikát is kaptak.

„A kampány később beigazolta, amiről írtunk: politikai elitünk populista ígéreteket, terveket vállal fel, miközben a döntés nem rajta, hanem a többségi politikusokon múlik, így elszámoltathatósága továbbra is kérdéses marad” – olvasható a nyílt levélben.

Míg a sajtóról a kampányban nem sok szó esett, az oktatási gondokat a politikusok látszólag szívükön viselték. Csakhogy a számok mást mutatnak. A most véget érő törvényhozási ciklusban az RMDSZ-nek 16 képviselője volt a parlamentben, ugyanannyi, mint a többi nemzeti kisebbségnek összesen. Ennek ellenére az RMDSZ négy év alatt összesen 12 interpellációt nyújtott be és ezek közül egyik sem érintette az oktatást, míg a többi kisebbségi 104 interpellációt nyújtott be, ebből nyolc az oktatással kapcsolatos.

„Az oktatásban a legnagyobb probléma szerintünk a megfelelő humánerőforrás hiánya és a szakmaiság háttérbe szorulása a döntések meghozatalakor (…) Amíg a tanári fizetés az országos átlagjövedelem alatt van, és a tanárok megbecsülése nem javul, nem leszünk képesek megfelelő tanárokat juttatni a tanügybe. A természettudományok, reál tárgyak terén a probléma nagyon látványos. Az utóbbi 10 évben azok közül, akik a BBTE fizika szakát magyarul végezték el, senki sem lett tanár. Nem csak a jobbak kerülték el a tanári pályát, hanem mindenki. A bölcsésztudományok esetében más a munkaerőpiac szerkezete, így ott a probléma talán kevésbé látványos. Az előrelátható 15%-os béremelés nem jelent érdemi megoldást.”

Az oktatás gondjaira megoldást kínálhat a Romániai Német Demokrata Fórum példája, amely felismerte a tanárhiány veszélyeit és talált megoldást, a németül tanító tanárok pedig a német állam támogatásával egy brassói székhelyű alapítványon keresztül fizetéskiegészítést kapnak.

„Ha az oktatás terén fokozottabb szerepvállalást szeretnénk az RMDSZ részéről, akkor a sajtó, a nyilvánosság tekintetében ennek épp ellenkezőjét várjuk el” – írják.

Azt kérik, hogy az RMDSZ tartózkodjon a rendelkezésére álló kontroll-mechanizmusok működtetésétől a sajtó esetében.

„Mára nem csak a szakmában számít nyílt titoknak, hogy a legfontosabb erdélyi magyar sajtótermékek – a nagy internetes portáloktól a nyomtatott napi- és hetilapokig, a kereskedelmi rádióktól a televízióadókig és a közszolgálati adók magyar szerkesztőségeiig – ilyen vagy olyan módon, de az RMDSZ befolyása alatt állnak. A politikummal való kapcsolat nem csak a kiadó tulajdonosi körét, a szerkesztőségben döntéshozó szereppel bíró személyek kinevezését, hanem az adott médiaorgánumok pénzforrásait tekintve is egyértelmű: egyes, befolyási köréhez tartozó szerkesztőségeket közvetlen módon finanszíroz az RMDSZ (lásd az Erdély Televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány, vagy a maszol.ro-t kiadó Progress Alapítvány), más szerkesztőségek a Communitas Alapítványon keresztül részesülnek az RMDSZ által kezelt, magyar közösségnek járó bukaresti kormánytámogatásból. A szerkesztőségek fontos jövedelemforrását képezik az RMDSZ-es önkormányzatokkal kötött reklámszerződések is.”

A nyílt levél szerzői azt írják, az erdélyi médiapiacon a magyar kormány, illetve a Fidesz a maga során a Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány révén van jelen az erdélyi médiapiacon – az ő legfontosabb erdélyi érdekeltségük egy sor székelyföldi napilap, valamint a Székelyhon portál mögött álló Udvarhelyi Híradó Kft.

Hirdetés

„Addig, amíg a Fidesz és az RMDSZ szemben állt egymással, ez a duális berendezkedés valamennyire működött is: a két tábor egymást már csak politikai érdekből is igyekezett elszámoltatni, sakkban tartani. Mára azonban a magyar kormány legfontosabb erdélyi szövetségesévé az RMDSZ vált, ez pedig az erdélyi magyar sajtónyilvánosság közel totális kontrolljával jár.”

A totális kontroll nem a kritikus hangok elhallgattatását jelenti hanem azt, hogy ezeket kiszorítják a „mainstream” médiából, így az érdemi viták a Facebook-ra és blogokra költöztek – ennek azonban az az eredménye, hogy ezek a viták nem jutnak el a szélesebb társadalmi rétegekhez.

„Az is nyílt titok a szakmában, hogy az RMDSZ direkt módon beavatkozik egy-egy szerkesztőség munkájába, konkrét cikkek publikálását tiltva le. Eközben a hírfolyamokat egyre inkább kommunikációs szakemberek által kitalált, és a politikum pillanatnyi érdekeinek megfelelő módon tálalt témák uralják – lásd a menekült-népszavazás, vagy a parlamenti választási kampány fő mozgósító üzenetei: csíksomlyói búcsú, meghurcolt erdélyi magyar politikusok, stb.”

A problémák egyik fő oka az – írják –, hogy jelenleg az erdélyi magyar médiaorgánumok többsége számára közel lehetetlen az RMDSZ által közvetlenül vagy közvetetten kontrollált erőforrások nélkül működni – ezt a kiszolgáltatott helyzetet pedig a politikum maximálisan ki is használja.

„Ezért, a közösség érdekében, az RMDSZ-nek elsősorban önkontrollt kell tanúsítania. Továbbá meg kell találni a módját annak, hogy abból a pénzből, melyet a román kormány az erdélyi magyar kisebbségnek kiutal, átlátható módon, objektív mutatók szerint és politikai jellegű feltételek támasztása nélkül részesüljenek támogatásban az erdélyi magyar sajtóorgánumok. A tapasztalat azt mutatja, hogy az a rendszer, amit a Communitas Alapítvány jelenleg működtet, nem ilyen”.

Mindezek alapján a nyílt levél szerzői a következőket kérik a petíció aláírói nevében a következő négy évre:

1. Az oktatás terén egy alapítvány azonnali létrehozása (vagy valamely létező alapítvány megerősítése és átalakítása), amely a jól teljesítő, magyar nyelven tanító erdélyi tanároknak vonzó ösztöndíj formájában kiegészíti a fizetését. Erre főleg azokból a tárgyakból van szükség, ahol tanárhiány körvonalazódik. Ezen alapítvány működését az erdélyi magyar kisebbség éves állami támogatásából, egyéni támogatásokból, anyaországi támogatásokból és alternatív forrásokból a politikai elitünk biztosítsa.

2. A romániai magyar sajtó függetlenségét javító támogatási rendszer kidolgozása, mérhető teljesítmények és nyilvános pályázatok révén.

3. Politikai elitünk, intézményeink és alapítványaink vezetői legyenek naprakészek és felkészültek arra, hogy elszámoltassuk őket. Ne tekintsék ellenük irányuló támadásnak, amikor a sajtó vagy a civil társadalom ezt kívánja.