EU-csúcs: csökkentenék a migrációs beáramlást

De azért az áthelyezési mechanizmus végrehajtását is forszírozzák.
Hirdetés

Az uniós tagországok vezetői megállapodásra jutottak az Ukrajnával tervezett társulási szerződés hollandiai ratifikálásához szükséges biztosítékokról, megtárgyalták a Szíriában kialakult helyzetre adható válaszokat, zárónyilatkozatot fogadtak el a migrációval kapcsolatban és nyilatkozatot fogadtak el a biztonságpolitikai együttműködés erősítéséről egynapos brüsszeli csúcstalálkozójuk alkalmával csütörtökön.

Az uniós vezetők tárgyalásaik során megállapodásra jutottak az Ukrajnával tervezett társulási szerződés hollandiai ratifikálásához szükséges biztosítékokról, amelyek a várakozások szerint lehetővé teszik az egyezmény végső jóváhagyását.

A nyilatkozat határozottan kimondja, hogy a szerződéssel Ukrajna nem válik EU-tagjelölt országgá, és ez a későbbiekben sem szolgálhat majd alapul ilyen döntésre.

Kitértek arra, hogy az egyezmény nem jelenti azt, hogy az uniónak kollektív biztonsági garanciákat vagy bármiféle katonai támogatást kellene nyújtania Ukrajnának. Mint írták, a megállapodás nem vezet az ukrán állampolgárok szabad uniós tartózkodásához vagy munkavállalásához, és arra nézve sem tartalmaz semmilyen kötelezettségvállalást, hogy az EU további pénzügyi támogatást nyújtson Kijevnek.

Megállapodás született az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt uniós gazdasági szankciók hat hónappal történő meghosszabbításáról is.

A tagállami kormányokat tömörítő tanács várhatóan a jövő hét elején fogadja el az eredetileg 2017. január 31-én lejáró korlátozások meghosszabbítását.

A tanácskozáson megerősítették elkötelezettségüket az EU-Törökország migrációs megállapodás teljes körű végrehajtása mellett, a nyugat-balkáni migrációs útvonal mentén fekvő országokat pedig további támogatásukról biztosították az uniós országok állam- és kormányfői.

A tanácsülésen elfogadott, a migrációval foglalkozó zárónyilatkozatukban

kiemelték az illegális migráció és annak kiváltó okainak kezelését célzó együttműködés fontosságát,

amely elsősorban az Földközi-tenger középső medencéjét érintő migrációs beáramlást hivatott csökkenteni. További részletek kidolgozását javasolták a migrációval összefüggésében indított partnerségi program öt afrikai országával: Nigerrel, Malival, Nigériával, Etiópiával és Szenegállal.

Tovább erősítenék a líbiai parti őrség munkájának támogatását, többek között a Földközi-tengeren tevékenykedő Sophia haditengerészeti uniós flotta mandátumának kiszélesítésével a menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében.

Hirdetés

Továbbá arra szólították fel a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az áthelyezés mechanizmusának végrehajtása terén, különösen a kísérő nélkül érkezett kiskorúak és a nemzetközi védelemre jogosult menekültek áttelepítése tekintetében.

A találkozón megállapodás született a tagállamok közötti biztonság- és védelempolitikai együttműködés erősítéséről is.

Az ülés résztvevői támogatásukról biztosították az úgynevezett Európai Védelmi Alap létrehozását célzó javaslatot, amelynek célja az EU stratégiai autonómiájának megteremtése, a tagállami beruházások hatékonyabbá tétele, a biztonság megerősítése, illetve a versenyképes és innovatív ipari bázis előmozdítása. Az alap elsősorban a közös kutatási beruházások, valamint a védelmi eszközök és technológiák közös fejlesztésének támogatására szolgálna.

„Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a biztonságáért”

– olvasható az elfogadott zárónyilatkozatban, amelyben egyebek mellett a júliusi EU-NATO együttes nyilatkozat alapján kidolgozott közös javaslatok végrehajtásának fontosságát is hangsúlyozták.

Az uniós állam- és kormányfők határozottan elítélték a szíriai rezsim és szövetségesei, Oroszország és Irán által folytatott aleppói offenzívát, ide értve a civilek és kórházak elleni szándékos támadásokat. A találkozó után kiadott zárónyilatkozatban Kelet-Aleppó kiürítésére, a segélyszállítmányok célba juttatására, az egészségügyi személyzet és létesítmények védelmére, valamint a nemzetközi humanitárius jog alkalmazására szólították fel a szíriai polgárháborúban érintett feleket, elsősorban Damaszkuszt és Moszkvát.

Az uniós vezetők 27-es körben – Nagy-Britannia részvétele nélkül – áttekintették az Egyesült Királyság uniós kilépésének kérdését is.

A bennmaradó tagállamok szűkebb körű, informális megbeszélésen úgy döntöttek, hogy a Brexitről szóló tárgyalásokon az Európai Parlament képviselői is szerepet fognak kapni. Martin Schulz, az uniós parlament elnöke szerdán azzal fenyegetett, hogy a testület végső soron meg is vétózhatja majd a kidolgozott egyezményt, ha kirekesztik a tárgyalásokból.

Hirdetés