Jószomszédi iszony
béel
2016. december 1. csütörtök, 09:05
Mert magyar ember mit is ünnepelhetne december elsején?

Több külföldi magyar képviseletről is úgy értesült a hvg.hu, hogy utasítást kaptak Budapestről a külügyminisztériumból, ahonnan Szijjártó Péter azt üzente: a diplomatáknak tilos a részvétel azokon a fogadásokon, rendezvényeken, amelyeket az adott államban működő román nagykövetség (Romániában értelemszerűen bármely intézmény) a december elsejei nemzeti ünnepük alkalmával szervez.

A hvg.hu megkérdezte a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumot, milyen megfontolásból adtak ki ilyen utasítást, megítélésük szerint hatással lehet egy ilyen lépés a magyar-román kétoldalú kapcsolatokra, illetve részt vett-e bárki a kormányból vagy a minisztériumból a budapesti román nagykövetség hétfői ünnepi fogadásán?

A tárca válaszában úgy fogalmazott: „Mivel

a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején,

ezért a külgazdasági és külügyminiszter minden diplomatának és minden minisztériumi alkalmazottnak megtiltotta a román nemzeti ünnepségeken való részvételt". Egyben közölték, hogy Szijjártó Péter erről a döntéséről két ízben is tájékoztatta a parlamenti képviselőket: egyszer a Nemzeti Összetartozás Bizottság ülésén, egyszer pedig a Külügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság összevont ülésén.

Mindez tehát azt is jelenti, hogy

a magyar külügyminisztériumból nem volt ott senki a budapesti román fogadáson.

Az egyébként fölöttébb elegánsan zajlott, az egyik budapesti belvárosi szálloda báltermében Marius Lazurca nagykövet románul és magyarul egyaránt köszöntötte a vendégeket, a román és a magyar himnusz nyitotta meg az estet, a diplomata az üdvözlő beszédét angolul mondta el (a román, a magyar fordítást egy kivetítőn lehetett követni), majd következett egy hangverseny, ahol egy román hegedűművész Bartók, Bach és Enescu műveket játszott. Ezt követte végül a fogadás.

A nagykövet beszéde egyébként arról szólt, hogy kereken húsz éve írta alá Magyarország és Románia a kétoldalú alapszerződést, majd azt ecsetelte, miként lépett előbbre a két ország azóta főként gazdasági együttműködésben, miként lett Románia második legnagyobb exportpartnere, Magyarország pedig az ötödik a román rangsorban, milyen határ menti együttműködések vannak, miként halad a két ország például a gázvezetékek, illetve az autópályák összekötésében. Nagy-Romániáról, Erdélyről, szó sem esett.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/18285
Pedig egységes, meg szuverén, meg oszthatatlan. És belső ellenségnek itt vannak a székelyek, a magyarok. De úgy látszik, ez valamiért már nem elég.
Saját, tehát friss és helyi termékeit árulja a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem.
Nos, nem a mioritikus haza költségvetésére vonatkozó adatsorokat.
Sok mindennel vádolja a szerző az 1989 utáni román kormányokat. Például azzal is, hogy eladják a mioritikus haza szuverenitását a magyaroknak.
Botrányt csinált a kormánytöbbség, mert hat tagja is megszavazta az emelést a röhejes 84 lejről.
A PSD polgármesterei is látják, hogy csődbe viszi a településeket. Az RMDSZ-esek közül eddig egyedül Kereskényi bírálja.
Az önkormányzat a kulturális minisztériumtól várt engedélyt a közbeavatkozáshoz, a minisztérium pedig az önkormányzattól.
Különvonatot indítanának Nagyvárad–Csíkszereda útvonalon.
Mert a vers is ajándék, főleg ha megosztjuk azokkal, akiket szeretünk.
A kolozsvári Sapientia gondolt egy nagyot: már idén beindulhat a nappali tagozatos alapképzés.
Az összes igazságügyi miniszter az EU-ban megkapta a román tárcavezető frusztrált levelét.
A Sepsi OSK elleni meccsen tolták túl a gyűlölködést a bukaresti csapat szurkolói.