A kolozsvári városháza valamilyen közlekedéskönnyítő megoldást tervez a Mărăşti lakónegyedben, amely a város egyik legforgalmasabb része a keletről és északról érkező, illetve abba az irányba tartó közúti forgalom miatt.

Emil Boc polgármester szerint a 2017-es városi költségvetésből mindenképpen lesz pénz egy ilyen projekt elkezdéséhez, azt kell még eldönteni, hogy a forgalmat aluljáró, alagút, vagy felüljáró, vagyis oszlopokra épített magasút tehermentesíti majd.

Nem az a kérdés, hogy kell-e, hanem hogy alagút vagy felüljáró?

Akár alagút, akár felüljáró épül, mindenképpen a Szent Péter-templomtól a Mărăşti téri körforgalmon túlra húzódik majd. „Ha gyakorlati szempontból nézzük, a felüljárót könnyebb megépíteni, városrendezési és esztétikai érvek alapján pedig az aluljáró a megfelelőbb” – mondta Boc, aki szerint ebben a kérdésben a szakembereké a végső szó. Mint mondta, nem fog szembemenni a szakemberek véleményével, ha esetleg azt mondják, hogy a felüljáró olcsóbb, de elcsúfítja a városrészt, vagy azt, hogy az aluljáró rettentő drága lesz, ellenben megold egy krónikus közlekedési problémát.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyibe kerülne a városnak egy ilyen megoldás. A városháza 2013-ban készíttetett egy elemzést egy aluljáró megépítéséről, amely a belváros alatt húzódna 2,7 kilométeren, a Mikó utcától a Szent Péter templomig. Akkor 329 és 492 millió euró közötti összegre becsülték a projekt árát. Csakhogy nem sikerült pénzt szerezni (uniós forrásból sem) a finanszírozásra, így a terv megfeneklett.

Metró: lesz vagy nem lesz?

A kolozsvári metró azóta témája a kolozsvári közbeszédnek, hogy Gheorghe Funar volt polgármester még az 1990-es években bedobta a kampányában. Aztán nem lett belőle semmi, a felvetés ugyanúgy kampánylufinak bizonyult, mint a kötélpálya, amelyet Funar a Feleki tető és a Fellegvár közé vizionált.

A metró témája azonban egyre gyakrabban merült fel a városi forgalom tehermentesítésének egyik lehetőségeként. Tavaly ősszel Emil Boc azt mondta, hogy két megoldás létezhet: vagy egy metró, vagy egy magasvasút, amely a kelet-nyugati tengely mentén, a repülőtértől a várossal majdhogynem összenőtt Szászfenesig megoldhatná a közlekedést. Más lehetőség nincs, mondta akkor a polgármester, mivel az utcákat nem lehet szélesíteni, a városközpont történelmi épületeit pedig nem lehet lebontani.

Boc úgy vélekedett, hogy a metró nem jöhet számításba, mivel nagyon drága, öt milliárd euróba kerülne a megépítése, amit Kolozsvár nem tud kifizetni a valamifel több, mint 200 millió eurós éves költségvetéséből.

Egy, a Szamos folyást követő, a folyó fölött húzódó, oszlopokon futó magasvasút is több mint 500 millió euróba kerülne, mondta akkor Boc.

Aztán 2016 márciusában mégis felvetette, hogy a hatalmas költségek ellenére közép- és hosszútávon nem kellene elvetni a metró megépítésének lehetőségét. Mégiscsak meg kellene vizsgálni, hogy lehetséges-e egy metrót építeni Kolozsváron, ha nem is Szászfenestől, de legalább a Polus Center és a repülőtér között – mondta Boc. Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre semmi konkrétum nincs, a polgármester szerint csak „elemzik a lehetőségét”.