Fotó: Facebook
Fülbe való
Timi
2016. november 21. hétfő, 21:30
Kolozsvár utcai zaját gyűjti össze és dolgozza fel Sütő Zsolt hangművészeti projektje.
Kolozsvár vitathatatlanul egy zajos város: mentőautók fülsiketítő szirénája, a gépjárművek szüntelen moraja, a társas interakciók hol csendesebb, hol hangosabb megnyilvánulásai, kutyaugatás, a kávézókból kiszűrődő zene – mind olyan elemei a közös térnek, melyhez hozzászokott a fülünk. Szinte fel sem tűnik már az állandó zajszennyezés, pedig tudományos tény, hogy a tartós zajártalom károsan hat a szervezetünkre és közérzetünkre is. Hogyan hozható létre a város ártalmas zajából mégis valami érték? Többek között erre keresi a választ az AltArt által meghirdetett Látható Város (Orașul Vizibil) keretében megvalósuló Sound City REmix projekt, melynek ötletgazdájával, Sütő Zsolttal beszélgettünk.
 
Sütő Zsoltot az foglalkoztatja, hogyan hasznosítható újra a város zaja. Projektje a művészet és az akusztikus ökológia, az egyén és a közösség, az anyagi és a szellemi határán mozog, és
 

célja felhívni a figyelmet a zajszennyezésre,

 
amely egy nagyon súlyos probléma itt Kolozsváron. Míg nyugaton komolyan foglalkoznak vele, Romániában tabutémának számít. Ennek az egyik lehetséges oka Zsolt szerint az, hogy mindenki rohan az anyagi illúziói után. „A zaj hozza a pénzt, a csenddel nem adható el semmi. Egy csomó mindent el tudunk hárítani a zajjal” – fogalmazott. Tapasztalatai szerint ugyanakkor a társadalom úgy tesz, mintha a gyengeség jele lenne, ha valaki nem bírja elviselni a zajt.
 
Az ezzel foglalkozó minden tudományterület elég nehéz helyzetben van a zaj meghatározásakor, különösen a zaj és a zene közötti összemosódott határok figyelembevételével. „A zaj a nem kívánt hangok összessége. A hangmérnökök azt mondják, zajnak minősül az, ami meghalad bizonyos decibelértéket.
 

Én azt nevezem zajnak, ami engem zavar.”

 
– sorolja a lehetséges meghatározásokat Sütő Zsolt.
 
Projektje keretében egy hangfelvevő eszközzel járja Kolozsvár forgalmas pontjait, és rögzíti az utca zaját. Ebből állnak majd össze a város hangtájai, amiket minden beavatkozás nélkül közzé tesz majd az interneten is. Az izgalmasabb része viszont csak ezután kezdődik. Zsolt elmondta: a szelektíven összegyűjtött zajhulladékból a megfelelő számítógépes szoftvereket felhasználva meglepően izgalmas zenei kompozíciókat lehet produkálni. A szelektivitás ebben az esetben azt jelenti, hogy kifejezetten forgalmas helyszíneket választ a gyűjtésre, és nem például a botanikus kertben vagy a Hója-erdőben rögzíti a hangokat, bár minden bizonnyal az is izgalmas zenét eredményezne. A projekt lezárásaként
 

szeretne egy kültéri kiállítást létrehozni a hanginstallációkból.

 
A hangművészeti projektre játékként gondol, és várja más játszótársak csatlakozását is. Az egy héten át tartó hangsétákon bárki részt vehet, aki kíváncsi arra, hogy a hangfelvételek remixelésével hogyan értelmezhetőek újra Kolozsvár aktuális hangtájai.
 
További részletekért kattintsanak ide.  
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/18138
A régiósítás veszélyes. Erdély veszélyes. Transilvania nem veszélyes. Amúgy jé, Romániában élnek emberek Bukaresten kívül is. Micsoda felfedezés!
Meg kell adni: ha az érdek úgy kívánja, a mioritikus államvezetés remekül teljesít. Persze, nem az ország érdeke. A büntetőügyeseké.
Az irodalmi tehetséggondozás kolozsvári fóruma, a Bretter-kör felvette annak az embernek a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a leginkább köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.
Hiába kötelezi törvény a sztrádaépítésre, nagyon úgy tűnik, a kormány magasról tojik az egészre.
Gaal György helytörténész egy kötettel adózik De Gerando Antonina, a kolozsvári leányintézet alapítója emlékének.
Szögezzük le: a szándék dicséretes! Mindentől függetlenül. De azért vicces, na.
Számolja valaki, hogy a hanyadik álorvos bukott le?
A Musai-Muszáj nyílt levélben üzente meg Kolozsvár polgármesterének, hogy a jónapotnak őszintének kell lennie.
Úgy tűnik az államfő vissza fogja dobni az eleve későn összerakott 2019-es büdzsé tervezetét, amit a hivatala amatőr fércmunkának nevezett.
A szerző szerint Erdély issza meg a bukaresti politikai kavarások levét. Amelyhez az erdélyi magyarok fő érdekképviselője, az RMDSZ is rendesen hozzájárul.
De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.
Úgy tűnik. Igaz, nem magyar, hanem román zászló alatt. De sízni így is jól lehet majd, ha minden megvalósul.
Szakszerű elemzés arról, hogyan járatja le magát a mioritikus haza a nemzetközi katonai stratégiai pályán. És persze, Magyarország megint jobban teljesít.
A magyarellenes szurkolói megnyilvánulások sem szegik kedvét a Sepsi OSK futballcsapat tulajdonosának, aki ugyanolyan sikerrel próbálja megállni a helyét a román labdarúgás élvonalában, mint a kenyérpiacon.