nem brit tudósok
fsandor
2016. november 8. kedd, 17:23
Rhodococcus sovatiensis és Rufibacter quisquiliarum – ők az új székely baktériumok.

A szovátai Medve-tóból és a Székelyudvarhely melletti cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből származik az a két új baktériumfaj, amelyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mikrobiológusai írtak le először a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) kutatóival közösen.

A tudomány számára eddig ismeretlen baktériumokat

a Sapientia csíkszeredai Biomérnöki Tanszékén zajló mikrobiológiai kutatások során tenyésztették ki és azonosították környezetmérnök szakos hallgatók dr. Máthé István docens vezetésével.

Az új fajokat leíró tanulmányhoz szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat Dr. Felföldi Tamás (ELTE) és Dr. Táncsics András (SZIE) mikrobiológusok irányították. Mindkét baktériumfajt nemzetközi törzsgyűjteményekbe helyezték el, így az érdeklődő kutatók számára hozzáférhetők.

Az egyik baktériumfajt a szovátai Medve-tóból izolálták és a Rhodococcus sovatensis latin nevet kapta, ahol a kutatók által adott „sovatensis” név a származási helyre, azaz Szovátára utal. A másik fajt, a Rufibacter quisquiliarumot a cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből tenyésztették ki, a „quisquiliarum” latinul annyit jelent, hogy „hulladékból származó”.

A Rhodococcus nemzetség 58 fajt számlál, amelyek széles körben elterjedtek a környezetben (talaj, víz) és nagyon sokféle szerves anyagot képesek lebontani. Így egyes képviselőiket gyakran használják a környezeti biotechnológiában szénhidrogénekkel, így például kőolajszármazékokkal szennyezett talajok, talajvizek megtisztítására vagy üzemanyagok biológiai úton történő kénmentesítésére. Az eddigi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a baktériumtörzs rendelkezik egyes szénhidrogének bontásához szükséges enzimkészlettel, a kutatók pedig folytatni akarják a baktérium kármentesítésben történő felhasználhatóságának a vizsgálatát.

A Rufibacter nemzetséget 2012-ben fedezték fel, jelenleg 7 faj tartozik ide, többségük talajból származik. Karotenoid típusú pigmenteket tartalmaznak, és egyes fajokról kimutatták, hogy jó ellenálló képességgel rendelkeznek UV- és radioaktív sugárzással szemben. A most izolált törzs jó szénhidrát, fehérje és zsírbontó képességgel rendelkezik, így szerepet játszik a csurgalékvíz tisztításában.

Világszerte mintegy 12000 baktériumfajt tartanak számon, de a szakemberek úgy vélik, hogy

a Földünkön élő baktériumok döntő többsége (99 százaléka) jelenleg ismeretlen

(azaz több mint egymillió „faj”), és csupán „genetikai ujjlenyomataik” alapján sejthető ezeknek a mikrobáknak a létezése. Egy baktériumfajt akkor lehet leírni, behatóbban tanulmányozni, ha sikerül laboratóriumi tenyészetben szaporítani. A gyakorló mikrobiológusok egyik legnagyobb problémája, hogy a baktériumok nagy részét nem sikerül laboratóriumban, táptalajokon szaporítani, nehéz „lemásolni” a természetes élőhelyükön uralkodó körülményeket.

Erdélyi különleges vizes élőhelyek mikrobiális sokszínűségének kutatása során a Sapientia mikrobiológusai egyedi táptalajokat fejlesztettek ki és Romániában először alkalmazták a „baktériumcsapdázásnak” is nevezett innovatív tenyésztési technikát. Ennek a lényege, hogy egy szilárd hordozót – a porózusos poliuretán (PUR)-habot – egyedi táptalajjal itatják át, majd belelógatják a vizsgált vízi élőhelybe és több hétig ott tartják. Ez idő alatt egyes mikrobák elszaporodhatnak, majd utána a hordozó laboratóriumba kerül a kutatók pedig megpróbálnak minél több baktériumot tiszta tenyészetbe vonni.

A Sapientia EMTE csíkszeredai mikrobiológiai laboratóriumában

mintegy 700 baktériumtörzset izoláltak az elmúlt nyolc évben,

ezek közül mintegy 20 új baktériumfajt. Párhuzamosan több új baktériumfaj tanulmányozása elkezdődött, a mai napig a fent említett két baktériumfajt sikerült leírni és az elkészült tanulmányokat nemzetközi szakmai folyóiratokban közölni.

Ezek az első új baktériumfajok, amelyeket Erdélyből írtak le.

Korábban Romániából 3 új baktériumfaj került leírásra: egy faj (Haloferax prahovense) a Prahova megyei Telega-tóból, míg a másik kettő (Methanobacterium movilense, Methanosarcina spelaei) a Konstanca megyei Movile-barlangból származik.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17949
Az ukrán parlament óriási győzelemként szavazta meg a nyelvtörvényt, amely a kisebbségi nyelveket a magánszférába szorítja.
A Liga 1 legidősebb aktív játékosa lett a szentgyörgyi futballklub ügyvezető igazgatója.
Adományokat gyűjtenek a Szapáry-fürdő sürgősségi munkálataira.
Azt még nem tudni, hogy pontosan hány lakást fog megvásárolni az önkormányzat a hátrányos helyzetűek számára, de az már most biztos, hogy sokba fog kerülni.
Megszavazta a büntető törvénykezésnek azokat a módosításait is, amelyek a PSD elnökének kedvezhetnek.
Az EP-kampány tiszteletére akkora botrányt kavart a DNA a kormánykoalíciónak, hogy csak kapkodjuk a fejünket.
Ugyanis, ha léteztek olyan politikai döntéshozók, akik döntést hoztak egy diverzióról, akkor olyan szereplőknek is létezniük kellett, akik azt végrehajtották.
Megelevenedik az egykori lakók élete a Czárán Gyula által felfedezett Mézgedi-cseppkőbarlangban és a Nagy Magyar-barlangban.
Magyar nyelvű könyv, na az nem. Viszont minden egyéb, igen.
Lezárult az online jelentkezés Ferenc pápa székelyföldi szentmiséjére.
A rendőrakadémia is érintett az ügyben.
Sehol a világon nincs olyan húsvéti népszokás, mint a Brassó megyei Apácán. A kakaslövés a tatárjárásig nyúlik vissza és éppen olyan szerves tartozéka az ünnepnek, mint a piros tojás vagy a locsolás.
Rengeteg újdonsággal, többek között egy 45 méteres Seismosaurus-szal várja látogatóit a még nagyobbra nőtt barcarozsnyói dinópark.
Sőt, egy év után is csak a sajtót és az ügyészeket kezdte el foglalkoztatni a téma.