Egy hónappal a parlamenti választások előtt újabb bér- és nyugdíjemelésekről született döntés hétfőn a parlament mindkét házában. A képviselőház a szakértői kormány júniusban hozott sürgősségi rendeletének parlamenti megerősítését használta fel arra, hogy olyan béremelésekről döntsön, amelyeket a kormány nem irányzott elő.

A hétfőn elfogadott törvénytervezet szerint január elsejétől:

• az oktatási alkalmazottak alapbére 15 százalékkal nőne a decemberi szinthez képest,
• egyes egészségügyi alkalmazottaknál pedig 25 százalékos bérfejlesztést irányoznak elő már idén decembertől.

A törvénytervezet egy sor bérpótlékot is meghatároz például:

• a pedagógusképzési gyakorlatokat végző,
• az összevont osztályokban tanító,
• a hátrányos helyzetű térségekben,
• vagy börtönökben oktató tanárok számára.

A szenátusban hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánították a szociáldemokraták két nyugdíj-emelési törvénykezdeményezését, miután a házszabályban megszabott határidőn belül nem rendeztek szavazást a tervezetekről.

Ezekben az esetekben is a képviselőházé lesz a döntő szó.

Az egyik tervezet két lépcsőben csaknem 40 százalékos általános nyugdíjemelést vezetne be, amennyiben a jelenlegi 871 lejes nyugdíjpontot 1072-re emelné 2017 január elsejétől, illetve 1206 lejre július elsejétől. A másik tervezet a jelenlegi 350-ről 500 lejre emelné az egykori termelőszövetkezeti tagok járandóságát.

Dacian Cioloș szakértői kormánya ellenezte a „választási osztogatást”, a PNL nem is vett részt a hétfői szavazáson. Ilyen körülmények között a képviselőházi voksoláson a béremelési törvényt csaknem egyhangúan – egyetlen tartózkodás mellett – fogadták el a Szociáldemokrata Párt, a szabadelvű ALDE és az RMDSZ jelen lévő képviselői.

Liviu Dragnea, a PSD elnöke parlamenti felszólalásában

„hazugságnak” nevezte azt, hogy a költségvetési egyensúlyt veszélyeztetnék a béremelések

és burkoltan meg is fenyegette a módosítások ellen érvelő munkaügyi minisztert, hogy „a rémhír-terjesztést” börtönnel büntetik.

A kormány közölte: alkotmányossági óvást emel a költségvetési fedezet nélküli béremelések ellen, és minden olyan parlamenti döntés ellen, amely a költségvetési források meghatározása nélkül növeli az állami kiadásokat.