A románok megint jól kiosztják a magyarokat

Erdély adója márpedig nem Bukarestet menti. Hanem, például, Teleormant. Úgyhogy kuss!
Hirdetés

„Megmentjük Nagyváradot Bukaresttől. Az adóink Erdélyt gazdagítsák, ne a fővárost.” Ez az üzenet szerepel az RMDSZ által Nagyváradon elhelyezett kampányelőtti óriásplakátokon. Kolozsváron is hasonlóakat lehet látni.

Az interneten nem várattak magukra a kommentárok, miután a „mitikákat” azzal vádolták, hogy általában az erdélyiek és különösen a magyarok adóiból élnek.

De mit mutatnak a számok? A Republica.ro által megkeresett volt pénzügyminisztériumi államtitkár, Gabriel Biriş azt mondta,

Bukarest az állami költségvetés legnagyobb nettó befizetője,

sokkal nagyobb, mint bármelyik másik romániai város.

Bukarest esetében az adókból és járulékokból az állami költségvetésbe befizetett pénznek csak 15-20 százaléka tér vissza a közösséghez, Gabriel Biriş becslése szerint. Kolozsvár esetében az arány 40 százalék körüli, vélekedik a volt pénzügyminisztériumi államtitkár.

„Arról van szó, hogy ki mennyit fizet be az állami költségvetésbe és mennyit kap vissza. Messze Bukarest rendelkezik a legkisebb visszatérítési aránnyal a lakosok által befizetett adókat tekintve. Úgy tudom, hogy ami az egy főre eső arányt illeti, Bukarest áll a legrosszabbul. De az (RMDSZ) üzenete a megosztást szolgálja, nem az összefogást. És mit is kellene megmenteni?”, kommentálta Biriş, aki mosolyogva hozzátette,

„azt tartotta furcsának, hogy az üzenet román nyelvű”.

Minden bizonnyal az összes megyeszékhely, nagyváros, Bukaresttől Kolozsvárig, Nagyvárad, Brassó, Iaşi pénzt ad a hátrányosabb helyzetű térségeknek, melyek sokkal több pénzt kapnak az állami költségvetésből, mint amennyit befizetnek. Határozottan nem mondható az, hogy Erdély gazdagítja Bukarestet, mert Bukarest nettó befizető, de azt lehet állítani, hogy Erdély gazdagítja Teleormant, Vasluit, melyek többet kapnak, mint amennyit befizetnek a költségvetésbe”, mondja Dragoş Cabat gazdasági elemző és a Financial View tanácsadócég egyik tulajdonosa.

Másrészt a kolozsvári RMDSZ helyi sajtó által idézett vezetője azt nyilatkozta, hogy az óriásplakát üzenete egyaránt szól a magyarokhoz és románokhoz.

„A hirdetésünkön szereplő üzenetnek nincs szegregációs áthallása. Ellenkezőleg, az üzenet mind a magyarokhoz, mind a románokhoz. Végső soron mi olyan témát hozunk fel, amiről eddig nem beszéltek. A közigazgatási és adózási autonómia az egész közösségnek előnyös lesz, a magyaroknak és a románoknak is. Különben ezt a témát már oly sokszor felhozták (az ellentmondás az eredeti szövegben – a szerk.), többek között román politikusok is”, mondta a kolozsvári RMDSZ vezetője, Csoma Botond, akit az actualdecluj.ro idézett.

A Pénzügyminisztérium által a Gândul kérésére 2012-ben elküldött adatok szerint az állam az összes megyétől és Bukarest municípiumtól több mint 25,5 milliárd euró adót szedett be. Az állami költségvetés a jövedelemadóból és az áfából visszajáró összegek formájában nagyjából 6,5 milliárd eurót fizetett ki.

E cikk megjelenéséig a Pénzügyminisztérium nem válaszolt a Republica.ro kérésére, hogy küldjön frissebb adatokat azokról az összegekről, melyekkel a megyék és Bukarest hozzájárulnak az állami költségvetéshez, illetve a közösséghez a helyi költségvetéseken keresztül visszatérő összegekről.

Hogyan tér vissza a polgárok pénze a közösségekhez?

Radu Georgescu, a CFO Network adótanácsadó cég társvezetője elmagyarázta a Republica.ro-nak, miként tér vissza a polgárok pénze a közösségekhez.

„Az állami költségvetés bevételei tekintetében megfigyelhető, hogy a költségvetés nagyon nagy, nagyjából 80 százalékos mértékben támaszkodik a lakosságra. A cégek csak 10 százalékkal járulnak hozzá”, mondja Radu Georgescu.

Összehasonlításképpen, Németországban a lakosság 60 százalékkal járul hozzá, a cégek pedig 40 százalékkal.

Ennek az az oka, hogy Romániában a tőkebevételnek alacsony az adómértéke, míg a munkán nagyon nagy adóterhelés van, magyarázta Radu Georgescu.

Hirdetés

A lakosság a fogyasztási adókkal – áfa, jövedéki adók –, a jövedelemadóval, a bérre kivetett járulékokkal, a helyi adókkal járul hozzá a költségvetési bevételekhez.

 

Forrás: Pénzügyminisztérium – a költségvetés végrehajtása augusztus 31-én, Radu Georgescu számításai (republica.ro)

 

A kiadások legnagyobb részét a nyugdíjak és a társadalombiztosítások teszik ki

Az állam által beszedett pénzt az elfogadott állami költségvetésnek megfelelően osztják szét a megyei tanácsok, polgármesteri hivatalok, minisztériumok között.

„Ezek az intézmények fizetik ki a béreket, a nyugdíjakat, a folyó kiadásokat. Ami megmarad, az megy infrastruktúrára. A legnagyobb összeg a nyugdíjakra és a társadalombiztosításokra megy el (36%), bérekre pedig 25 százalék. Az infrastrukturális kiadások fejleszthetnék Romániát, de ezekre csak 9 százalék marad”, magyarázza az adótanácsadó.

Az AEÁ-ban, például, az infrastruktúra-beruházások a teljes kiadás 17 százalékát jelentik.

 

Forrás: Pénzügyminisztérium – a költségvetés végrehajtása augusztus 31-én, Radu Georgescu számításai (republica.ro)

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés