The Times They Are A-Changin'
pazs
2016. október 13. csütörtök, 14:11
Az amerikai zenész-költő-dalszerzőnek ítélte a világ legrangosabbnak tartott irodalmi kitüntetését a Svéd Akadémia.

A testület indoklása szerint a világhírű zenész új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset.

A díjazott nevét Sara Danius, a Svéd Akadémia állandó titkára jelentette be csütörtökön, romániai idő szerint 14.00 órakor:

A díjazott 8 millió svéd koronával (mintegy 3 millió 701 ezer lej) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

A bejelentést követően adott interjújában Sara Danius, az akadémia főtitkára nagy költőnek, az angol nyelvű költői tradíció kiemelkedő képviselőjének nevezte Bob Dylant, aki már 54 éve alkot, folyamatosan megújítva magát, új identitást teremtve.

Arra a felvetésre, hogy Bob Dylan nem írt regényeket vagy hagyományos értelemben vett verseket, és így kitüntetése az akadémia horizontjának kiszélesedését jelzi, Sara Danius úgy válaszolt: bár így tűnhet, valójában nincs erről szó. Ha visszatekintünk a régmúltba, ott volt Homérosz vagy Szapphó, aki előadásra – gyakran hangszerekkel kísért előadásra – szánt költői szövegeket írt. Ugyanez a helyzet Bob Dylannel – mutatott rá az akadémia főtitkára, hozzátéve, hogy ahogy ma is olvassuk Homéroszt és Szapphót, és élvezzük műveiket, Bob Dylan is ugyanúgy olvasható, és olvasni is kell.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol, éri-e majd kritika az akadémia döntését, Sara Danius annyit mondott: „remélem, nem”.

Bob Dylant már évek óta emlegették az irodalmi Nobel-díj várományosai között, a legnagyobb brit fogadóiroda, a Ladbrokes listáján idén is a legesélyesebb 15-ben szerepelt, de kevés szakértő volt, aki feltételezte, hogy a Svéd Akadémia kiterjeszti díját a könnyűzene műfajára. A bejelentést, hogy az amerikai zenésznek ítélték az elismerést, hatalmas taps fogadta a helyszínen.

Bob Dylané az első amerikai irodalmi Nobel-díj 1993 óta, amikor Toni Morrisont ismerték el a legnagyobb irodalmi kitüntetéssel. Az amerikai írók közül elsőként Sinclair Lewis kapott irodalmi Nobel-díjat 1930-ban, és eddig összesen tizenkét amerikai szerzőnek ítélték oda az elismerést, köztük olyan világhírű íróknak, mint William Faulkner, John Steinbeck vagy Ernest Hemingway.

Bob Dylan a 60-as években (archív)

Bob Dylan (születési nevén: Robert Allen Zimmermann) 1941-ben született a minnesotai Duluthban. Ötven éve a folk- és rockzene egyik meghatározó alakja.
Legismertebb dalai az 1960-as években születtek, melyek közül a Blowin’ in the Wind és a The Times They Are A-Changin' a háborúellenes és polgárjogi mozgalmak himnuszává vált. Zenéinek alapját elhagyva megalkotja hatperces slágerét, a Like a Rolling Stone-t, amivel 1965-ben radikálisan megváltoztatja a popzenét.

Dalszövegeire hatással volt a politika, a szociális kommentár, a filozófia és az irodalom, így sikeresen szállt szembe a korabeli könnyűzene konvencióival és elnyerte az ellenkultúra tetszését. Míg kitágította és magáévá tette a zenei stílusokat, hatással volt rá többek között a folk, a country, a blues, a rock and roll, a kelta ballada és a dzsessz.
Dylan gitáron, billentyűs hangszereken és szájharmonikán játszik. Állandóan változó összetételű zenekarával az 1980-as évek vége óta rendszeresen turnézik. Alkalmanként más zenészekkel is együtt játszott, például Paul Simonnal, Tom Pettyvel és Eric Claptonnal. Bár pályájának középpontjában előadói munkássága és albumai állnak, általában mégis dalszerzői tehetségéért rajonganak.

Az idős mesternek egyébként idén jelent meg új albuma. Mivel most mindenki a régi nagy klasszikusokat posztolja, a 2016-os Fallen Angelsről ajánlunk egy dalt:
 

comments powered by Disqus
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.
Hogy kerül a cuna meg a farok a mioritikus keresztnévlistára? Többek közt erről is szól Radu Paraschivescu briliáns írása.
Persze, Dăncilă is udvarolhatna elegánsabban a magyar szervezet támogatásáért.
Líceumi diákok készítették, egy tapasztalt filmes óvó szárnyai alatt, és irtó bájos.
Ha ez igaz, nem is értjük, minek kell irtó sok pénzért választást szervezni?
Ki érti ezt? Most, hogy a szokásos cirkusz nélkül lehetne szavazni külföldön, már nem olyan vonzó a szavazás lehetősége.
A PSD egy rothadó politikai hulla. De még mozog. Sőt, irányít. Mircea Morarius írása.
Legszívesebben saját kezűleg lapátolná vissza a földet Kolozsvár vezetése a most megtalált északi kapu alapjaira.
Adózzunk egy perc néma csenddel az életszínvonal emlékének. :(
Ismerős a helyzet, ugye? Valaki belénk gyalogol, jön az igazságszolgáltatás, aztán kiderül, hogy a valaki igazából Valaki, és az igazságszolgáltatás szépen odébb áll.
Ha ilyen alakok irányítják a romániai közoktatást, márpedig ez a helyzet, akkor nincs miért csodálkozni a sorozatos katasztrófákon.