A válságban levő EU jövőjéről tárgyalnak Pozsonyban

Brexit, migránsválság, belső ellentétek – nem lennénk a magunk helyében. De ott vagyunk.
Hirdetés

Robert Fico szlovák miniszterelnök megerősítette, hogy várakozásai szerint az Európai Unió pénteken elkezdődött, pozsonyi csúcstalálkozóján részt vevő tagállamok vezetői menetrendet készítenek el a következő hat hónap legfontosabb teendőire az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről döntő népszavazás következményeképpen.

A 27 állam-, illetve kormányfő találkozóját megelőzően a házigazda Fico úgy nyilatkozott, hogy az informális ülésen őszinte megbeszélést vár arról, hol tart jelenleg az uniós együttműködés.

Fico hangoztatta, hogy a tagországok vezetői egységet kívánnak mutatni, és azt is demonstrálni igyekeznek, hogy folytatni akarják az együttműködést az unión belül.

A találkozó előtt egy nappal Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár már nyilatkozott arról, hogy a brit népszavazást követően a közösségnek világos jövőképet kell felvázolnia, és pontos menetrendet kell meghatároznia. „Olyan menetrendet kell kidolgoznunk Pozsonyban, amely egyértelművé teszi, hogy képesek vagyunk közösen reagálni a gyengeségeinkre, a feladatokra, amelyekkel szembe kell néznünk” – mondta közös párizsi sajtótájékoztatójukon Angela Merkel.

A német kancellár pénteken, a tanácskozás előtt arról beszélt: az Európai Unió „kritikus helyzetben” van, és lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát.

Kijelentette: „tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni”.

Hirdetés

A kancellár megerősítette azt az álláspontját, hogy egy most kidolgozandó menetrend alapján az uniós alapító szerződés megkötésének 60. évfordulójára, jövő márciusra lépéseket kell tenni a külső és belső biztonság, a külső határok védelme, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági növekedés terén.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke érkezik a csúcstalálkozó helyszínére

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken sugárzott rádióinterjújában szintén arról beszélt, hogy a pozsonyi csúcsértekezleten szembe kell nézni az elmúlt időszakban elkövetett uniós hibákkal, amelyeknek két súlyos következménye a Brexit és az ellenőrizetlen bevándorlás megengedése miatt létrejött terrorhelyzet és kezelhetetlen közbiztonsági helyzet. A kormányfő beszámolt arról is, hogy a pozsonyi tanácskozás előtt a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) összehangolták álláspontjukat, és javaslataikról terveznek egy közös V4-es dokumentumot, amelyet benyújtanának az Európai Tanácsnak.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az állam- és kormányfőket a pozsonyi csúcsra meghívó levelében a migrációra utalva úgy vélekedett: a találkozónak olyan fordulópontnak kell lennie, ahol az unió vezetése bebizonyítja, hogy képes és meg is akarja védeni polgárait a 2015-ös migrációs káosz megismétlődésétől. Tusk emellett „brutálisan őszinte” megbeszéléseket szorgalmazott.

Orbán Schulznak: több tiszteletet!
Az uniós vezetők informális pozsonyi megbeszéléseit megelőzően az Európai Parlament elnökével, Martin Schulzcal tárgyalt csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök, akit arra kért, hogy adja meg a tiszteletet a magyaroknak.
Orbán Viktor a pozsonyi várba érkezve újságíróknak elmondta, közölte a német szociáldemokrata politikussal: a jövőben ne alkalmazzanak „jogalkotási trükköket”, kijátszva a nemzetállamok szuverén döntéseit és akaratát, ahogy tették ezt például a kvótánál, ahol az állam-, illetve kormányfők az önkéntes kvóta mellett döntöttek, és az Európai Parlament az Európa Bizottsággal összejátszva ezt kötelezőre kvótára változtatta.
„Azt kértem, hogy ezt ne tegyék többé, mert ezt a nemzetállamok nem tudják elfogadni” – húzta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
Martin Schulz csütörtökön a Spiegel Online-nak adott interjúban arról beszélt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök elzárkózik a menekültválság közös, európai uniós megoldásától. Az interjúban a német, szociáldemokrata politikus elítélte Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter Magyarország uniós tagságának megvonásáról tett kijelentését, és hangsúlyozta: most a közösség összetartására kell összepontosítani, és nem „provokációkat kell egymás fejéhez vágni nap mint nap”.
„Azt is bírálom, hogy Orbán Viktor mindenből kivonja magát, például a menekültkérdés közös megoldásából” – tette hozzá, és megjegyezte, hogy Orbán Viktor szerinte „nem ócsárolhatja uniós kollégáit”.
Schulz úgy vélte szolidaritásra van szükség, a menekültpolitika mellett a strukturális alapokkal kapcsolatban is, amelyeknek évek óta jelentős haszonélvezői az olyan tagállamok, mint Magyarország.
 

Hirdetés