Olvasson Széchenyit „mai magyarul”!

Nincs több mentség azok számára, akik arra hivatkozva nem olvasták eddig a Hitelt, hogy túl régies és nehézkes a nyelvezete.
Hirdetés

Mai magyar nyelvre átültetve adta közre Széchenyi István először 1830-ban megjelent Hitel című munkáját a Széchenyi Alapítvány – mondta el az MTI-nek Buday Miklós, a szervezet elnöke.

Hozzáfűzte: noha a „legnagyobb magyar” szellemi hagyatéka 2014 óta a Hungarikumok Gyűjteményét gazdagítja, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselőjeként számon tartott Hitelt nagyon kevesen olvassák, mivel a – Széchenyi későbbi műveihez képest is – nagyon régies, és szótár nélkül alig értelmezhető,

nehézkes szöveggel csupán kevesek képesek megbirkózni.

Az átírás szempontjairól szólva Buday Miklós elmondta: törekedtek megőrizni a szöveg pontos tartalmát és Széchenyi mondatainak „ízeit”, ugyanakkor sokat változtattak az eredeti mondatszerkezeteken és szavakon is. Széchenyi hosszú, olykor másfél oldalas „elkalandozásait” tagolták, a somogyi tájszavakat mai magyar megfelelőjükkel helyettesítették, a ragozást pedig a korszerű nyelvtani szabályokhoz igazították. Emellett kiirtották a szövegből több mint hétezer aposztrófot is.

Az eredeti szöveg átírásán egy éven keresztül hat munkatárs – Buday Miklós mellett Dudás Márta, Horváth Attila, Velkey Ferenc, Kovács Anna és Rigó Mihály – dolgozott.

Az alapítvány vezetője szerint

a Hitel ma is érvényes mű,

aktualitásából semmit nem von le a megjelenése óta eltelt csaknem 200 év, annak ellenére, hogy a Széchenyi István által tárgyalt gazdasági problémák eltértek a maiaktól, és az akkori feltételek, körülmények is különböztek.

Hirdetés

„A Hitel nem csupán a gazdasági értelemben vett kreditről szól, hanem sokkal inkább arról, hogy higgyünk és tudjunk hinni egymásnak” – fogalmazott Buday Miklós, aki szerint az önismeret fontosságától a másik meghallgatásának jelentőségéig komoly erkölcsi kérdések és alapvető emberi mondanivaló szövi át a művet.

A Hitel emellett kiemelt figyelmet fordít a nemzeti sajátosságok megőrzésére is, mivel Széchenyi István hiszi, hogy

„nem lehet egy az egyben átvenni angol, német vagy francia példákat”.

Felmerül persze a kérdés, hogy a Hitel „mai magyarítását” követi-e a többi műveké is. Buday szerint bár jó volna, ha Széchenyi többi művét is meg tudnák jelentetni mai magyar nyelven, de ezt fontosságban megelőzi, hogy a Hitel pontos német fordításban, valamint angolul és franciául is olvasható legyen.

Hirdetés