Ég a ház, közben meg rázzák a hagymát! Bár a látszat csal, ez a téma az agrár-élelmiszeripari termékek minőségpolitikáját is magában foglaló Közös Agrárpolitikában gyökerezik.

Azoknak pedig, akiket nem érdekel a hagymaháborúra vonatkozó érvelésem, akik csak a címeket olvassák sietve, gyorsan és egyértelműen válaszolok:

egyik hagyma sem fog győzni. Esetleg mindkettő.

Bevallom, eredetileg a szilágyperecseni hagymát az alföldi vadkamilla virágával (PDO –  oltalom alatt álló eredetmegjelölés – szerk.), a magyar kamillával akartam szembeállítani. De mivel a románoknak és a magyaroknak is megvan a maguk hagymája, amellyel csatába indulnak, e kulturális lehetőség mellett döntöttem.

A zöldségre egy minapi hír hívja fel a figyelmünket, amely az országosan, de nemzetközileg is ismert szilágyperecseni hagyma fesztiváljával kapcsolatos. Ezúttal a kis hagyma azzal lett híres, hogy Szilágyperecsenen nő, ahol Dacian Cioloş kormányfő a gyermekkorát töltötte.

A dăbuleni-i dinnyével ellentétben, melynek sikerült országosan ismertté válnia, de európai szinten nem, a szilágyperecseni hagyma vígéretes kezdetet tudhat maga mögött. De ez nem most kezdődött. Ha lelkiismeretesen böngésszük a Google-t, a Binget vagy a Yahoo-t, akkor a szilágyperecseni hagyma 2007 környékén jelent meg a nyilvánosság előtt. Mert abban az első európai évben

a szilágyperecseni hatóságok szobrot állítottak a helyi hagymának,

valóságos emlékművet, amely az első és egyetlen ilyenfajta alkotás a világon.

Nézzük a kronológiát. Kicsit korábban a tordai hagyma volt az első fajta, amely román földrajzi jelzést kapott, informálisan, az Európai Unióba történő felvétel mintegy megelőlegezéseként. A néhány évig az évente megrendezett Torda Feszt jelentős szereplőjeként megjelenő tordai hagyma a Raţiu Alapítvány által kezdeményezett Slow Food Turda projektje volt, amelyet egy ideig a szorgalmas és energikus Pozsonyi Márta irányított eltökélten.

E hagyma köré mindenféle ceremóniákat, gasztronómiai eseményeket építettek fel, szuperlatívuszokban beszéltek róla és legendákat alkottak. Remélem, hogy felfogták, nem egy gyógyító, varázstulajdonságokkal rendelkező hagymáról van szó, hanem egy kulturális tengelyről. Miközben Tordának volt néhány építészeti, kézzel fogható és látogatható értéke is, a tordai hagymának az volt a szerepe, hogy élelmiszeripari szempontból helyezze fel Tordát a kulturális úticélok térképére.

Mert egy zöldség látszólagos banalitásán túl, nem ebben, mint egyszerű növényi tárgyban áll egy helyi közösség ereje. Hanem annak tudatosításában, hogy

nemcsak egy kulturális értékkel rendelkező épület, hanem akár egy hagyma is lehet vagyontárgy.

És annak tudatosításában, hogy egy helyet, egy közösséget úticélt jelző markerként bármilyen ennivaló jellemezheti.

De mi az a Szilágyperecsen? Szilágyperecsen (románul: Pericei; az eredeti szöveg közli a település román és magyar nevét is – szerk.) község Szilágy megyében, Erdélyben, Romániában, és Szilágybadacsony (Bădăcin), Szilágyperecsen (központ), Kisperecsentanya (Pereceiu Mic) és Somlyószécs (Sici) falvakból áll. A 2011-es népszámlálás adatai szerint, Szilágyperecsen község lakossága 3.768 fő, ami csökkenést jelent a 2002-es népszámláláskor mért 4.002 főhöz képest.

A lakosok többsége magyar (56,5%). A fő kisebbségeket a románok (34,78%) és a romák (6,37%) jelentik. A fennmaradó részt az etnikai hovatartozást nem jelölők adják.

Szilágybadacsony történelmi hely, itt született Iuliu Maniu. És itt egy megjegyzés azoknak a maliciózusosoknak, akik Szilágyperecsen település etnikai struktúráján akadtak fenn: egy agrár-élelmiszeripari termék minőségi tanúsítványa az ország, jelen esetben Románia hatáskörébe tartozik. Amikor a bajnok feláll a pódiumra, a (román) trikolórt húzzák fel a tiszteletére.

Tisztázzuk, mi is az a PDO

az Európai Unió minőségi politikája szempontjából. Azok számára, akik bár már hallottak a topoloveni-i szilvalekvárról (PGI – oltalom alatt álló földrajzi jelzés – szerk.), a szebeni szalámiról (PGI), az ibăneşti-i telemeáról (PDO), de nem jegyezték meg, mit is jelent a PDO, ismertetem az Oltalom Alatt Álló Eredet-megjelöléssel rendelkező termék fogalmát, hogy egyértelmű legyen, miről beszélünk.

A CERTIND S.A. szerint: „A terméknek az adott térségből, specifikus helyről vagy országból kell származnia; a minőség vagy a jellegzetességek az adott földrajzi térség természeti és emberi adottságainak köszönhetők; a felhasznált nyersanyagok csak a meghatározott földrajzi térségből származhatnak; a termelésnek, feldolgozásnak és elkészítésnek kizárólag a meghatározott földrajzi térségben kell történnie.”

Miként ismerjük fel a piacon, a polcon? A termék címkéjén szerepel egy különleges grafikai elem, amelyet egy hosszas és szigorú adminisztratív folyamat végén helyezhetnek rá, miután egy igazoló szerv ellenőrizte, hogy a PDO-hoz szükséges minden elem teljesült.

Íme, hogyan néz ki a makói hagyma leírása

(hivatalosan Makói vöröshagyma vagy Makói hagyma – az elnevezések az eredetiben is magyarul – szerk.):

„A hagymatest hossztengelye mentén enyhén megnyúlt, gömb alakú; mérete 35–80 mm átmérő közötti. Bronzvörös, fényes, kemény külső páncéllevelei több rétegben, szorosan záródnak, tökéletesen védik a belső hagymaleveleket. Húsa csontfehér színű, kemény és tömör. A makói tájkörzetre jellemző termesztéstechnológia és a száraz, nyárvégi időjárás eredményeként szárazanyagtartalma magas, 16 % feletti, ami jóval meghaladja az átlagot. Jól tárolható, sokáig eltartható, későn csírásodik, beltartalmi értékeit egész télen át megtartja. Alacsony nedvességtartalma nem kedvez a romlásnak. Jellegzetesen csípős, fűszeres íze magas allilszulfid-tartalmának köszönhető.”

Honnan kell származnia a makói hagymának?

„A »Makói vöröshagyma« vagy »Makói hagyma« eredetmegjelölést az igazoltan az alább felsorolt települések közigazgatási területére kiterjedő tájkörzetből származó vöröshagymára lehet alkalmazni, amely két megye, Csongrád és Békés megyék egymással határos területeit fogja át.

A tájkörzethez tartozó helységek: – Csongrád megye: Makó, Királyhegyes, Apátfalva, Kövegy, Pitvaros, Magyarcsanád, Csanádpalota, Csanádalberti, Ambrózfalva, Nagyér, Földeák, Maroslele, Klárafalva, Ferencszállás, Kiszombor, Nagylak; – Békés megye: Tótkomlós, Békéssámson.”

A makói hagyma származásának igazolása?

„A »Makói vöröshagyma« vagy »Makói hagyma« eredetmegjelölést csak arra a vöröshagymára lehet alkalmazni, amelynek termelését és nyomon-követhetőségét a Hagyma Terméktanács által hitelesített Eredetvédelmi Naplóval dokumentálják.”

Természeti tényezők? Add, Uram, nekünk azt az újhagymát!

„A közép-ázsiai eredetű vöröshagyma kiválóan alkalmazkodott a Makó térségi adottságokhoz. A tájkörzet talajait a medrét változtató Maros folyó hordalékai alakították ki, a lösz és öntéstalaj magas tápanyagtartalmú, nyomelemekben gazdag, középkötött, morzsalékos szerkezetű, sík felületű, jó a levegő- és vízgazdálkodása, amely adottságok kedveznek a vöröshagyma minőségének.”

Az emberek tették mássá. „A makói hagymások a múlt század végének kedvező piaci konjunktúráját és a földrajzi adottságokat kihasználva kemény munkával, nagy odafigyeléssel, egyedi szelekcióval, jó minőségű tájfajtát alakítottak ki. Ehhez egyedi, a hagyma biológiáját figyelembevevő és csak a tájkörzetre jellemző technológiát (kétéves termesztési mód) dolgoztak ki, a távoli piacokon történő értékesítés pedig a térség hagymásainak kockázatot is magában foglaló vállalkozó kedvét jellemzi.”

(A makói hagymára vonatkozó idézett szövegek az eredeti cikkben hivatkozott Európai Unió Hivatalos Lapja magyar változatából származnak – szerk.)

Ez csak néhány azokból a meghatározó elemekből, amelyekre az európai szabályzat szerint szükség van, hogy egy bizonyos hagymát makói hagymának (PDO) tekintsenek. Miután a hagymazsákon elhelyezték a PDO-t, megkezdődik a piaci csata és a harc a fogyasztókért, mert a marketingnek és a kommunikációnak kell megalapoznia annak a hozzáadott értéknek az elismerését, amelyet meg kell fizetni, jelen esetben a szilágyperecseni hagymáért.

Egy hagyma személyiséget szerezhet.

Egy PDO-val rendelkező hagyma többet érhet, mint egy jelöletlen. Tanulmányok mutatták ki, hogy az Európai Unió által (velünk, a tagállam Romániával együtt a KAP-reform keretében) kidolgozott minőségi sémát intelligensen fel lehet használni. Az európai szabályzatban szereplő minőségi séma valójában egy, a nemzeti hatóságok által támogatott marketingeszköz.

Mit lehetne azzal nyerni, ha a szilágyperecseni hagyma megkapná a PDO-t? A mai világban az ismertség kereskedelmi tranzakciók és átverő marketinggyakorlatok tárgya. Egy PDO megkülönböztet másoktól a polcon. Egy PDO megóv a nyerészkedőktől, a trail-blazer-ektől.

A kulturális érték gazdasági értékké változtatható. Számít, hogy hol nevelkedett egy adott növény, milyen a földrajza, a talaja, a talajvíz, az időjárás, a termesztési technológia. Mint ahogy az ehhez társuló társadalmi és kulturális gyakorlatok is. Egy PDO-termék pozitív ismertséget hoz a helyi közösségnek. A helyi marketinghez és kulturális úticél-marketinghez értők tudják, mennyire fontos legalább egy népszerűsíthető tengellyel rendelkezni.

A szilágyperecseni hagyma nem Dacian Cioloşé,

hanem a szilágyperecseniek utódaié és azok utódaié. A makói hagyma pedig nem Orbán Viktoré, hanem a makóiak utódaié és azok utódaié. A hagyma, ha siralmas, vagyis fagyott állapotban van, a gazdasági értékek összehasonlíthatóságának legalacsonyabb fokán áll. Ami nem igazság!

Irónia nélkül, de büszkeséggel, az emlékműves hagyma a perecseni szilágyságiaké! Tehát harcoljatok ezért a remek hagymáért! Van miért, van mivel, csak egyetlen út van, a szilágyperecseni hagyma levédése (PDO). Miért, csak egyeseknek legyen (makói) PDO-s hagymájuk?