A román hadsereg jelképesen ismét átlépte a Kárpátokat Erdélyért

Az első világháborúba való belépésének 100 éves évfordulóját „ünnepli” Románia.
Hirdetés

Száz évvel ezelőtt lépett be Románia az első világháborúba, és indított támadást az Osztrák-Magyar Monarchia ellen. A védelmi minisztérium a centenárium alkalmából úgy döntött, napra és órára pontosan megismétli az akkori hadmozdulatokat, így a hadsereg ismét átlépte a Kárpátokat, hogy jelképesen meghódítsa Erdélyt. Emellett emlékünnepségeket szerveztek országszerte, megemlékezve az első világháborúban elhunyt román katonákról és a civil áldozatokról.

Ministerul Apararii Nationale, Romania – www.mapn.ro – Timeline | Facebook

Olténiában a 2-es számú Rovine gyalogos brigád elevenítette fel a Kárpátok hágóin történő átkelést. Gyalogos menetelést szerveztek a Zsíl völgyében, ahol megemlékeztek Ioan Dragalina tábornokról, aki az osztrák-magyar csapatok ellen meginduló román csapatok vezetője volt, és a Lainici-i hídtól nem messze vesztette életét.

Brassó belvárosában is történelmi újrajátszásra került sor:

a katonák korabeli egyenruhába öltözve, és a kornak megfelelő fegyverzettel vonultak be a város főterére. Nemcsak a román, hanem a cseh, a szlovák, a brit, az osztrák és a magyar hadseregek is képviselték magukat, és bemutatták akkori felszerelésüket.

A Brassó megyei történeti múzeum igazgatója a Digi 24-nek arról nyilatkozott, hogy hagyományt szeretnének teremteni a történelmi rekonstrukcióval, mivel

a történelemnek helye van az utcákon.

A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az ünnepségsorozat vasárnap is folytatódik szerte az országban. A fővárosban egy mise keretében katonák tesznek esküt felidézve a száz évvel ezelőtti esküszöveget.

Hirdetés

A Nagy Háború felidézése az egyik legnyomósabb érv az európai projekt folytatása mellett, amely immár több mint 70 év békét hozott – hangoztatta Klaus Iohannis államfő vasárnap a román első világháborús hadba lépés centenáriuma alkalmából rendezett megemlékezésen. Az elnök úgy értékelte, Románia történelmének fordulópontja volt az ország első világháborús hadba lépése az Antant oldalán, amely

lehetővé tette a Nagy Egyesülést (Erdély Romániához csatolását) és meghatározta Románia európai útját.

Az ismeretlen katona emlékművénél mondott beszédében Iohannis az első világháború 800 ezer – katonai és civil – áldozatának emléke előtt tisztelgett, ugyanakkor méltatta az országot „kiegészítő” Ferdinánd király bátorságát és eltökéltségét, valamint felesége, Mária királyné diplomáciai érdemeit, amelyekkel a „Nagy Háborúban aratott győzelem és a Nagy Egyesülés nemzetközi elismertetésében” játszott szerepet.

Az államfő felhívást intézett honfitársaihoz, hogy adózzanak tisztelettel minden román földben nyugvó hősi halott emléke előtt függetlenül attól, hogy milyen zászló alatt harcolt és milyen nyelven esküdött annak hűséget.

A világháború kitörésekor még a központi hatalmak oldalán álló Román Királyság 1916. augusztus 27-én intézett támadást az Osztrák-Magyar Monarchia ellen, miután az Antant arról biztosította Bukarestet, hogy győzelme esetén megkapja Erdélyt. A román hadseregnek Csík és Háromszék vármegyét, Brassót és Nagyszebent sikerült elfoglalnia, majd az ellentámadásba lendült osztrák-magyar és német csapatok 1916 októberéig kiszorították a román katonákat Erdélyből. Románia 1917-ben kötött békét a Bukarestet is elfoglaló tengelyhatalmakkal, majd 1918-ban újra hadat üzent Németországnak, csapatai ismét átkeltek a Kárpátokon és a győztes oldalon fejezte be a háborút.

Hirdetés