Március 15. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
Itt van március 15!
szabot
2016. március 15. kedd, 20:24
Rengeteg diák vonult fel az ünneplő tömeggel, a teológusok énekeltek, a kicsik huszárkodtak, a szónokok szónokoltak, Boc-nak bekiabáltak. Képriport.

Semmi új a nap alatt, sőt még nap sincs – a felhős, hideg Kolozsváron ugyanúgy zajlott a március 15-i megemlékezés ma, ahogy évtizedek óta: az ifjúság és az elöljárók felvonulnak a protestánt teológiától a Szent Mihály-templomba, megpihennek az ökumenikus istentiszteleten, majd tovább vonulnak a Petőfi utcába, ahol a Biasini-szálló volt épületén, jó magasan elhelyezett emléktábla előtt beszélnek.

 

 

Pár különbség azért jelezte, hogy nem állt meg az idő, még ha ez is lett volna a benyomásunk a sok induló alatt, amivel a szervezők szórakoztattak a műsorkezdetig. Az élelmes ünneplő igenis észreveszi a tavaszi primőröket:
  • eddig senkit nem zavart Erdély zászlója, idén a hatóságok lekapcsolták rögtön a felvonulás elején (a HVIM-zászlók szervezői ráhatásra tűntek el az elmúlt 2-3 évben);
  • a táblaper és a Musai-Muszáj-akciók hatására idén már Emil Boc is cikinek érezte, hogy kiejtse a multikulti szót;
  • ennek ellenére kifütyülték a polgármestert;
  • mégsem maradtunk multikultizás nélkül: Fancsali Ernő helyi Néppárt-elnökként kérte számon rajta a valós multikulturalizmust és többnyelvűséget;
  • tavaly és idén sem szólalt fel Gergely Balázs, pusztán koszorúzott, azt sem az EMNP, hanem a Kincses Kolozsvár Egyesület nevében;
  • új szelek fújnak az RMDSZ háza táján is: már másodjára nem jelent meg és nem szólalt fel Máthé András Levente, nem tudhattuk meg, milyen nehéz március 15-i beszédben újat mondani;
  • ezért idén először a Kolozs megyei RMDSZ új elnöke, Csoma Botond beszélt és beszólt a kisebbségi jogok visszanyesése miatt.
Nem új, de aránylag friss fejlemény az is, hogy már nem kell öt méter magasan koszorúzni az emléktáblát, és kíváncsiak vagyunk, idén is a szomszédos kapualjban végzik-e a koszorúk, ahogy tavaly, rögtön az ünnep másnapján. Addig is vesszünk el a részletekben:
 
 
Március 15. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde 
Az ének mindig a teológiától és a teológusoktól indul.
 
 
Március 15. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
Se a magyar, se a székely zászló nem csípte a hatóság szemét, Erdély zászlójára viszont rá se bírtak nézni. Pedig az a román trikolór színeiből áll. Már jobban félnek a regionalistáktól? Egy bámészkodónak mintha a globalista kapitalizmus még jobban fájt volna: hevesen integetett az Orange üzlet ablakában állóknak, és közben azt kiáltotta, hogy „Erdély a tiétek, nem az övék”, mutatott a Kossuth-nótára vonulókra.
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
Most már nekünk is vannak díszhuszáraink, nem csak a székely városoknak.
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
Pár éves hagyomány: a kiskorúak huszárkodnak.
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
A vitézkötés viszont már nem a huszárok előjoga: van aki a hagyományosat, van aki a modernné stilizáltat szereti.
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde 
Zászló azoknak, akik azt hiszik, hogy ma a Ziua Maghiarilor de Pretutindeni-t ünnepeljük.
 

Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde

Tavaszi fejfedő fiúknak.

 

Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde 

Tavaszi fejékesség lányoknak. 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
Tucatnyi busz kígyózott a pár száz ünneplő mögött. Volt olyan sofőr is, aki inkább visszafordult.
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
A szervezők mindenre felkészültek.
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
„Minden poszton a legkiválóbb emberekre van szükségünk” – idézte Horváth Anna a háttérből figyelő Márton Áront.
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
Vigyázzunk ám a hegyes zászlórudakkal – oktatott ki öt napja a vásárhelyi csendőrség.
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
Zsúfolásig telt a Szent Mihály-templom.
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
Még egy újdonság: csak a teológusok éneke hallatszott a Főtéren, a magyar szótól ugatásrohamot kapó Noua Dreaptások idén végre elmaradtak. Illetve három nappal korábban küldtek el minket az országból.
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
A menet úticélja és Boc beszédének jelképe: milyen jó, hogy együtt építjük a közös európai utat, még ha magyarok vagyunk is.
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
Vagy mégis két út áll előttünk?
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
Vagy inkább egy harmadik?
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
Mindenesetre három nyelv legyen rajta. „Szégyelld magad!” – kiáltotta oda Boc-nak a zászlót lengető férfi. Sajnos csak magyarul.
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde 

Mert nekünk a szimbólumok fontosak. A pántok és a tulipántok is. Itt állunk, másként nem tehetünk.

 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde 
Vagyis ne csak álljunk – mondta Horváth Anna, mielőtt beállt volna Boc mögé –, hanem dübörgő szónoklatok helyett dolgozzunk keményen, mint az apostolok, zárjunk össze, és ugyan tudja, hogy megingott a közbizalom a vezetőkben, de azért inkább segítsük egymást, mintsem gáncsoskodjunk. Ezt válaszként is lehetett érteni Fancsali kampánybeszédére, amit az ünnepi tribünről nyomott: lejárt a 20. századi pártok és a bukaresti árulások ideje, rendszerenkívüli Petőfikké kell válnunk. (Vagy legalább szavazzunk a magukat rendszerenkívülinek beállító új jelöltekre – fordítjuk le a nem is finom választási utalást.)
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője ezúttal nem mondott semmit, pedig most mindenki arra kíváncsi, hogy ő majd hova áll be. 
 
 
Március 156. Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 

Addig is – búcsúként – beállunk Matyi alá. Jöjjenek a hétköznapok.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/14334
Még egy negatív rekord megdőlt, s az elemzők szerint tovább folytatódhat a lejtmenet.
Elszabadultak az indulatok az elmúlt hétvégén a székely síparadicsomban.
Ne tessék rosszra gondolni. Illetve tessék csak nyugodtan, de nem az ócska minősítésre, hanem a bukott diákok államhatalmára.
Lehet vitatkozni az okokon, lehet fanyalogni, de tény: a magyar kormány székelyföldi támogatásai jobb életminőséget ereményeznek.
S akkor még csodálkozunk, hogy kezükbe vennék a sorsukat?
Amikor az volt a tét, hogyan tanítsanak meg mindenkit olvasni és írni, nem volt magától értetődő, hogy ezt Magyarországon és részben Erdélyben magyarul kell tenni.
Közös elnökségi ülést tartott Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt.
Amiben az a zavaró, hogy nem hódítók győzik le az embert, hanem a nemzeti középszerűség maroknyi serege. Andrei Pleșu írása.
Nem csak Bályokon lesz vadászat a hétvégén: a Cibles-völgyben nem szórakozásból, hanem a sertéspestis miatt ölik le az összes vaddisznót.
Leonard Azamfirei szerint erőltetett volt összemosni az új angol kar és az évek óta követelt magyar kar ügyét.
A közelgő pápalátogatás fokozatosan beizzítja az ortodox nackóhadsereget. Hasítanak rendesen.
Magánlakásokat is kínálnak a zarándokoknak Jászvásáron.
Ha még sokat húzzák-nyúzzák, nem lesz, akit felelősségre vonni. Iliescu az ügy sztárvádlottja.