Dmitrij Medvegyej orosz miniszterelnök szombaton az 52. nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) keresetlen szavakkal illette az Európai Unió és a NATO kül- és biztonságpolitikáját.

Új hidegháború kezdődött, és ezért a Nyugatot terheli a felelősség

– fogalmazott, majd kijelentette, a NATO tevékenységét szemlélve néha úgy érzi, hogy nem is 2016-ban, hanem 1962-ben él. Hozzátette, hogy hazájának az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatai is megromlottak, az EU szomszédsági politikája megbukott, hiszen az volt a célja, hogy békés, baráti országok vegyék körül, a valóság pedig az, hogy válságok övezete húzódik az EU külső határai mentén.

Példaként említette, hogy Ukrajnában „polgárháború pusztít”, és a kijevi vezetés nem tartja be a válságkezelésről szóló minszki megállapodást, mert nincs szándékában és nem is áll érdekében az ukrajnai helyzet javítása. Hozzátette, hogy az ukrán válság miatt Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók „nem vezetnek sehová”.

A szíriai helyzetről szólva kiemelte, hogy a Közel-Kelet egészét megrengető katasztrófa lenne, ha nemzetiségi és vallási választóvonalak mentén szétszakadna az ország. Ezért Szíria egységét meg kell őrizni, a válság kezelésében pedig „nem szabad fenyegetni szárazföldi csapatok bevetésével”. Ezzel utalt a Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató orosz kormányfő az Aszad-rendszer megdöntésére törekvő Szúd-Arábia minapi bejelentésére.

Fenyegetések helyett párbeszédre van szükség

a szíriai kormány és az ellenzék között, és Oroszország ebben kész az együttműködésre, éppen úgy, mint a terrorizmus elleni küzdelemben. A Nyugat magatartása azonban „nevetséges”, és az Iszlám Állam terrorszervezet hálás lehet a Nyugatnak, amiért aláássa a terror elleni összefogást – mondta Dmitrij Medvegyev.

Hangsúlyozta, hogy a helyzet rendezésének másik kulcseleme a katonai dialógus Oroszország és a Nyugat között. Orosz és amerikai katonai vezetőknek rendszeresen egyeztetniük kell egymással.

Az orosz kormányfő a nemzetközi menekültválságról azt mondta, hogy a Nyugat politikája miatt kialakult globális instabilitás hatására „migrációs összeomlás” fenyeget. Kifejtette, hogy „hatalmas népvándorlás” kezdődött, amelynek során

bűnözők és terroristák ezrei áramlanak Európába,

magukat menekültnek álcázva, azzal a szándékkal, hogy elpusztítsák az európai kultúrát. Vannak köztük „semmittevők” is, akik szintén menekültnek mondják magukat, pedig csak jobb életet akarnak – tette hozzá.

Az orosz politikus a harmadik világháború lehetőségével riogatott: reméli, mondta, nem lesz szükség egy „harmadik globális megrázkódtatásra” ahhoz, hogy a Nyugat felismerje az együttműködés fontosságát.

Dmitrij Medvegyev előtt Manuel Valls francia miniszterelnök mondott beszédet a konferencián, aki hangsúlyozta, hogy Párizs tiszteletben tartja Oroszország érdekeit és tudja, hogy az iszlamista terror közös ellenség. Ugyanakkor a béketeremtés előfeltétele a civil lakosság bombázásának leállítása. Kiemelte, hogy

elkezdődött a „hiperterrorizmus” korszaka,

és újabb nagyszabású terrortámadásokkal kell számolni. A veszély elhárításához összefogásra és fegyveres harcra van szükség ott, ahol a terroristák megszervezik magukat, így Szíriában és Líbiában, a nyugati társadalmakban pedig fel kell tartóztatni és vissza kell fordítani a fiatalok radikalizálódásának folyamatát.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédében élesen bírálta Oroszországot, de együttműködést is ajánlott. Kifejtette, hogy Moszkva nukleáris csapásmérő erejét fitogtatva szomszédsága megfélemlítésére és Európa stabilitásának gyengítésére törekszik, de számolnia kell azzal, hogy a folyamatos leszerelés ellenére a NATO elrettentő erejének továbbra is része a „nukleáris komponens”. Hozzátette, hogy

a NATO a „védekezés és párbeszéd” kettős stratégiáját követi,

és bizalomépítő lépésként valamennyi hadgyakorlatáról előre közöl adatokat a honlapján. Egyben bíztatónak nevezte megbeszélését Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel megállapodtak abban, hogy megvizsgálják a NATO-Oroszország Tanács összehívásának lehetőségét.