A római Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról mondott beszédében a katolikus egyházfő az emberi tragédiákkal szembeni „közömbösséggel” vádolta meg a világot, de külön tisztelgett a bevándorlókat befogadó államok és emberek előtt. Ismét felszólított a nyomor és konfliktusok elől menekülők megsegítésére, és kérte Istent, jutalmazza meg azokat az embereket és államokat, akik „számos bevándorlót és menekültet segítenek és befogadnak…, támogatva a beilleszkedésüket”.

 

A pápa támogatásáról biztosította az ENSZ-et a szíriai és a líbiai konfliktus rendezésére. A katolikus egyházfő elítélte az egyiptomi, a párizsi, a bamakói és a tuniszi „kegyetlen terrorcselekményeket”, és általában a terrorizmust, amely „egész népek kulturális örökségét” pusztítja el. Felszólított arra, hogy vessenek véget az Irakban, Jemenben és a fekete Afrikában elkövetett kegyetlenkedéseknek is, amelyeknek szintén számos áldozatuk van.

 

A vita nem az együttélés zavara, hanem a demokrácia része, a menekültválságról pedig nyílt vitát kell folytatni, mert csak annak révén lehet kidolgozni tartós és többségi támogatottságú megoldásokat – hangsúlyozta pénteken elmondott karácsonyi üzenetében a német államfő.

 

Joachim Gauck a ZDF országos közszolgálati televízióban sugárzott beszédében kiemelte, hogy az idén nem könnyű karácsonyi hangulatba kerülni, mert a végéhez közeledő év válságoktól, szerencsétlenségektől, terrortól és háborútól terhes világszerte. Karácsony idején különösen mindazokra gondol, akiket „keresztény hitük miatt ér üldöztetés”.

 

Ugyanakkor a 2015-ös év a németeknek örömet is hozott, boldogan és hálával emlékezhettek meg arról, hogy már 25 éve békében és demokráciában élhetnek újraegyesített hazájukban – hangsúlyozta. Manapság azonban főleg az a kérdés foglalkoztatja a németeket, hogy

 

 

– mondta a szövetségi elnök.

 

Joachim Gauck köszönetet mondott a menekülteket segítő embereknek, akik szavai szerint a „jószívű és emberséges” Németország „arcaivá váltak”. A menekültek jelentette kihívás révén „megmutattuk, mi lakozik bennünk jóakaratból és professzionalistásból, de a rögtönzés művészetéből is”, és „láthattuk, hogy az egyén és a társadalom is képes arra, hogy állhatatosan újra és újra felfedezze önmagát és fejlődjék”. „Így ismer magára az ország a kihívásban, amelyet elfogad, és amellyel – és ebben bizakodó vagyok – meg is birkózik” – mondta a német államfő. 

 

Hozzátette, hogy nyílt vitában kell megtalálni a megoldásokat, amelyek „megfelelnek erkölcsi normáinknak, és nem sodorják veszélybe a társadalmi összetartást”, és „tekintetbe veszik polgáraink jólétét, de nem hagyják figyelmen kívül a menekülteket”. Hangsúlyozta, hogy a vita nem fajulhat el, a gyűlölködés és az erőszak nem „legitim eszköz” a vitában, és „megvetést és büntetést érdemelnek” mindazok, akik gyújtogatnak, és védtelen emberekre támadnak.

 

Idén a világnak többször is „a sötétség pillanataival kellett konfrontálódnia”, de karácsony idején különösen igaz a mondás, hogy jobb meggyújtani egy gyertyát, mint átkozni a sötétséget – hangsúlyozta pénteken elmondott karácsonyi üzenetében a brit uralkodó.

 

Az életének 90., uralkodásának 64. esztendejében járó II. Erzsébet királynő hagyományosan karácsony első napján szól az Egyesült Királyság és a zömmel egykori brit gyarmatokból álló Nemzetközösség népeihez. Karácsonyi üzenetét – más nyilvános megszólalásaival ellentétben – mindig maga írja, kormányzati beleszólás nélkül.

 

Idei beszédében – a „sötétség pillanatainak” többszöri felemlítésével, bár konkrétumok nélkül – egyértelmű utalásokat tett az év során elkövetett súlyos terrorcselekményekre. Kijelentette ugyanakkor: az év e szakaszában világszerte milliók gyújtják meg a remény fényeit, amelyek mindig diadalmaskodnak a sötétség felett.

 

A brit uralkodó Jézus születésének történetét felidézve ugyancsak egyenes utalást tett az európai menekültválságra, jóllehet szintén konkrétumok említése nélkül, mivel

 

 

II. Erzsébet királynő kijelentette: Jézus születésének körülményei „távolról sem voltak ideálisak”, ám még ennél is rosszabb következett, mivel a családnak menekülnie kellett hazájából. Az uralkodó szerint nem meglepő, hogy a történet ma is világszerte élénken él a keresztények gondolkodásában. Hozzátette: jóllehet üldöztetést szenvedett és rövid életét kényszerűen szülőhelyétől távol töltötte, Krisztus ma is érvényes üzenete azonban nem bosszúra és erőszakra ösztönöz, hanem egyszerűen arra, hogy az emberek szeressék egymást. „Ezt az üzenetet nem könnyű megfogadni, de nem is szabad tőle visszariadni” – fogalmazott a királynő.

 

II. Erzsébet könnyed utalást tett arra is, hogy jövőre betölti 90. életévét, és népei nagyszabású megemlékezésekkel készülnek a jeles születésnapra. Az uralkodó kijelentette: 2016 „sűrű” év lesz, és figyelmeztették, hogy „egynél vagy kettőnél több alkalommal” fogja hallani a „Happy Birthday” kezdetű születésnapi üdvözlő dalt.

 

A tőle lassan megszokott Kedveseim megszólítással indította a román államfő karácsonyi üzenetét, amelyben a szeretteinkkel való együttlét örömét emelte ki, majd az elesettek, magányosok, betegek és szegények helyzetének enyhítésére figyelmeztetett. 

 

 

A másfél perces videóüzenetnek majdnem a teljes utolsó percét a külföldön élő és dolgozó állampolgároknak szánta, megemlékezett a gyerekekről, akik nem ünnepelhetnek a szüleikkel, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan Romániában is olyan gazdasági helyzet alakul ki, hogy a most külföldön élők hazajöhetnek.

 

A végén természetesen mindenkinek boldog karácsonyt kívánt – a jól ismert Terminátor-hanghordozásán.

 

Az idén pártpolitikusként visszatért Traian Băsescu sem bírta ki, hogy ne üzenjen karácsonyra. Lazán leiszlamistázza az összes menedékkérőt, és politikailag némileg zavaros mondanivalójában Brüsszeltől és Berlintől akarja megvédeni az Európai Uniót.