Tragikus sorsok

Ki kopog, a Mikulás? Nem. A DNA.
Hirdetés

Gondoljunk csak bele.

Véget értek a kormányváltás izgalmai, a Politikus fellélegzett, hogy az utca dühe nem füstölte ki a parlamentből, biztossá vált, hogy kitöltheti mandátumát.

Nemrég cserélte le az egyéves BMW-t új Mercedesre, asszony is kapott egy kisebb luxuscsodát, a gyerekek angliai tandíja is befizetve, a hegyvidéki természetvédelmi területen épült hatszobás hétvégi házat is mostanában újították fel.

Hirdetés

Már a karácsonyon és a szilveszteren jár az esze. Húszezer eurót szán ajándékozásra, eredményes év volt az idei, jól tejeltek a kapcsolatok. Még bejár a parlamentbe, unottan nézi a Barca legjobb idei pillanatait táblagépen az ülés alatt, de lelki szemei előtt már látja magát, amint karácsony másodnapján, szűk baráti körben a hétvégi ház jacuzzijában lazítva Dom Perignon-t iszogat, miközben a panorámaablakon a havas hegyoldal fenyőfáit nézik, a háttérben pedig Ştefan Hruşcă karácsonyi dalai szólnak lágyan a víz- és gőzálló hangrendszeren.

A két ünnep között egy kis síelés az osztrák Alpokban, majd elugrik Milánóba, vásárol néhány menő öltönyt, új karórát, asszony is kap egy tízezer eurós keretet shoppingolni. Egy hét múlva pedig már a Seychelles-szigetek egyik ötcsillagos bungalójában köszönti az ideinél is boldogabb új évet.

És akkor vége szakad az ábrándozásnak, mert a Politikust meglepetésszerűen őrizetbe veszi a DNA és mire felocsúdik, bilincsben ül egy rabomobilban. Hát nem tragikus?

Hirdetés