Mennyire „tiszta” Románia ideiglenes miniszterelnöke?

Tudják, ki az a Sorin Cîmpeanu? Nem? Akkor bemutatjuk Önöknek!
Hirdetés

Klaus Johannis elnök meglepetést okozott, amikor bejelentette, hogy a Ponta-kormány oktatási minisztere lesz az ideiglenes kormányfő. Ezt a gesztust úgy is lehetne értelmezni, hogy Johannis mandátumában az oktatás elsőbbséget élvez. De a Ponta-kormány névsorának áttanulmányozásával – ahonnan Johannis elnöknek ideiglenes kormányfőt kellett választania – látható, hogy Cîmpeanu az egyik leginkább elfogadható választás.

Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter az előző kormány nyugaton képzett tagjainak egyike, aki a lille-i (Franciaország) Mezőgazdasági Főiskolán végzett, mely az egyetemek világrangsorában, a QS World University Rankings-ben is szerepel. Mircea Duşa, Ponta javaslata az ideiglenes kormányfőségre, például, semmilyen képzésben sem részesült semmilyen nyugati egyetemen. Ugyanez a helyzet a most lemondott kormány további 13 tagjával is.

Ugyanakkor Sorin Cîmpeanu tavaly december közepén kezdődött oktatási miniszteri mandátumával kapcsolatosan egy sor probléma is felmerült.

Ponta plágium-ügye

Tavaly év végén egyetértett a kormány egyik sürgősségi rendeletével, mely lehetőséget biztosított Victor Pontának arra, hogy lemondjon a plagizálással megszerzett doktori címéről. Sorin Cîmpeanu akkor azt mondta, hogy a kormányfőnek a doktori címről történő lemondására vonatkozó átirata a Bukaresti Tudományegyetemen keresztül került hozzá, az új rendelkezések szerint viszont a kormányfőnek egy Oktatási Minisztériumhoz intézett kéréssel kell megismételnie az eljárást.

Oklevélgyárak

Sorin Cîmpeanu miniszter augusztusban bejelentette, hogy az Oktatási Minisztérium egy rendelettel elismeri majd az engedéllyel nem rendelkező – zömmel a Spiru Haret Egyetemen folyó – tanulmányokat befejező 70.000 hallgató oklevelét. A miniszter döntése látszólag annak következménye, hogy az Oktatási Minisztérium 7.400 pert vesztett el, melyeket egyes nem engedélyezett szakok végzősei indítottak, és még további 2.300 per van folyamatban több mint 47 ezer végzős részéről. A România liberă által megkeresett szakértők szerint a helyes megoldás az lett volna, ha az Oktatási Minisztérium egy jogszabályban engedélyezi e végzősök ismereteinek felmérését és az arra érdemeseknek kiadja az okleveleket.

A doktori cím kritériumainak enyhítése

Hirdetés

Miközben számos politikus esetében felmerült az akadémiai imposztorság gyanúja és jelenleg 3.200 konzulens tevékenykedik, az Oktatási Minisztérium márciusban a konzulenssé válás kritériumainak enyhítéséről döntött. A 3121/2015-ös utasítás szerint a konzulenseknek többé nem kötelező közzétenni az interneten a habilitálási dolgozat összefoglalóját 15 nappal a vizsga dátuma előtt, de a disszertáció dátumát és időpontját sem. Ezen kívül a résztvevők többé nem tehetnek fel kérdéseket a jelöltnek.

A tekintély hiánya Ecaterina Andronescuval szemben

Ebben az esetben azt vethetjük Sorin Cîmpeanu szemére, hogy néhányszor a parlamenti képviselők határozták meg a feladatait. Cîmpeanu, például, bírálaton kívül semmit sem tudott tenni a szenátorok azon szándéka ellen, hogy átszervezzék a kutatás finanszírozását, csökkentve az UEFISCDI – a kutatási pénzeket kezelő intézmény – szerepét és létrehozva egy új, a pénzeket önkényesen szétosztó ügynökséget. A szenátorok javaslatát Ecaterina Andronescu (a szenátus kulturális bizottságának vezetője) támogatta, aki – bármilyen konzultálás nélkül – korábban egy olyan új változatát javasolta az oktatási törvénynek, melyről Cîmpeanunak fogalma sem volt.

Hirdetés