kész kabaré!
Szerző: Cezar Pădurariu, Cristian Delcea
2015. július 14. kedd, 16:47
Ha ezt Ion Luca Caragiale látta volna, élete nagy szatíráját írta volna meg.

Néhány nappal ezelőtt (július 11-én – a szerk.) csaknem 1.000 román és ugyanannyi Pruton túli moldovai találkozott a bukaresti Egyetem (Universităţii) téren,

hogy világgá kürtölje nagy óhaját: az Egyesülést.

Itt találkozott a moldovai pátosz a bukarestiek vitakedvével.

Egy hete 1.000 fiatal indult el Moldova Köztársaságból egy olyan menetelésen, mely összekötötte Chişinăut Bukaresttel. A Moldova fővárosa és Iaşi közötti szakaszt gyalog tették meg. A fiatalok Iaşi-ból vonattal indultak Bukarestbe. Útjukat a románok túláradó öröme kísérte. A moldovaiak minden városban, ahol megálltak, a románokkal együtt elénekelték és eltáncolták az egyesülés hóráját.

A Pruton túliak csoportját szombaton 14:00 óra körül több száz bukaresti várta. Az Egyetem téren gyülekeztek háromszínű zászlókkal és egyesüléspárti feliratokkal. Ennek ellenére a várakozás feszültségekkel is járt. A Bukarestbe tervezett muzulmán mecset ügye veszekedéshez vezetett a „băsişták” és a „pontások” között. Az idősebbek más okot találtak a heves vitatkozásra:

miért viselkedett árulóként Mihály király?

Ezen kívül tüzes vita alakult ki arról is, hogy hova lett az Elisabeta Rizea mellszobrára szánt pénz, melyet a Scânteia-ház előtt kellett volna felállítani. De a legfeszültebb pillanat az volt, amikor az Egyetem téren megjelent egy csoport, melynek tagjai a Népi Mozgalom Párt (PMP) jelképeivel ellátott pólókat viseltek. Bár Eugen Tomac vezette őket, aki Moldova Köztársaságból származik és elhivatottan küzd az egyesülésért, a dühös tömeg azonnal elkergette a PMP-seket: „Az egyesülés miatt jöttünk ide, nem azért, hogy ti kampányoljatok. Azért jöttetek, hogy szétverjétek nekünk ezt az egészet? Ha nem távoztok, akkor megtesszük mi!”, kiabálta egy nagyon vehemens hölgy. Azt is felvetették, hogy a PMP-sek fordítsák ki a pólójukat, hogy ne látsszon a felirat. Végül a PMP-sek egy félreesőbb helyre, az Intercontinental szálloda környékére vonultak.

A besszarábiaiak megérkezése feledtette gondjaikat a románokkal.

Mindnyájukat misztikus borzongás járta át.

„Ez történelmi pillanat, testvérek!”, kiáltozták a tömegben. A rendőrség nem volt képes kezelni a helyzetet, amikor a románok és besszarábiaiak a Nemzeti Színház előtti úttesten találkoztak. A házigazdák foszlós török kenyérdarabokkal fogadták testvéreiket. Egy idős hölgy a besszarábiaiakat kereste, mert vett néhány perecet és szét akarta osztani őket, de csak azoknak, akik beszédmódjukkal bizonyították, hogy besszarábiaiak.

Aztán elénekelték a „De avem sau nu dreptate, Eminescu, Eminescu să ne judece!” („Igazunk van-e, vagy sincs, Eminescu, Eminescu ítélje meg!” – a szerk.). Majd összefogózkodtak és eltáncolták az egyesülés hóráját. Az Egyetem térről mind elindultak a Parlament épületéhez, majd a Cotroceni-palotához. A kapun nem tudtak túljutni, mert a parlamenti képviselők vakációznak. A Parlament tagjai közül csak a független Remus Cernea csatlakozott a csoporthoz. Klaus Johannis már reggel bejelentette, hogy nem lesz Bukarestben és nem tudja a Cotroceni-palotában fogadni a tüntetőket, de teljes szívéből támogatja őket. Ennek ellenére a menetelőket beengedték a Cotroceni-palota udvarára és lehetővé tették számukra a Cotroceni-múzeum meglátogatását. A PSD-elnökségéről a Facebookon keresztül lemondó Victor Ponta is kifejezte szimpátiáját a menetelést kezdeményező fiatalok iránt.

„Nagyon meghatónak tartom a fiatalok által Chişinăutól Bukarestig megtett utat. Sajnos, nem leszek az országban és nem fogadhatom őket a Cotroceni-palotában, de biztosak lehetnek benne, hogy tényleg nagy örömmel tettem volna. Klaus Johannis, Románia elnöke.”

„Úgy vélem, hogy a Prut mindkét oldalán élő románoknak közös sorsuk van (melyet a történelem igazságtalansága többször is megszakított)! Kifejezem személyes csodálatomat e fiatalok és a mai gesztusuk iránt! Victor Ponta, Románia kormányfője.”

Az unionista ügy

Romániában, a Pruton túli kormányok habozásai ellenére, egyre több híve van a Moldova Köztársasággal való egyesülés gondolatának. Az Inscop Research által az Adevărul megrendelésére készített egyik felmérés szerint, a románok 62 százaléka egyetért az egyesüléssel.

Moldova Köztársaságban e témában nem készültek hiteles felmérések, de a tavalyi év végi moldovai parlamenti választás a legjobb barométer. A Romániával egyesülést egyértelműen támogató pártok által elért szerény eredmények alapján könnyen megjósolható, hogy ha esetleg népszavazást tartanának, nem győzne a Romániával egyesülést szorgalmazó változat.

„Mi fogjuk végrehajtani a román nép egyesülését. Ez a legnagyobb eredmény, amiben részünk lehet, és mi fogjuk azt megcsinálni! Anatol Ursu, a Moldova Ifjai civil mozgalom elnöke.”

Egy új virághíd

A bukaresti találkozó előtti napon több ezer, a Prut mindkét oldaláról származó román gyűlt össze a Iaşi megyei Ungheni településen, egy új virághíd-ünnepségen. Az eseménnyel a Moldova Köztársaság és Románia közötti híres, 1990-es virághídról emlékeznek meg, amellyel a két országot jelképesen egyesítették. A résztvevők délig a határtelepülésen megrendezett folklórműsort tekintették meg. „Ezek a fiatalok a lelkükben hordozzák az egyesülési vágy lángját, és a románok minden támogatására szükségük lesz, hogy azt égve hozzák Cotroceni-be! Gyertek, románok, üdvözöljétek a Prut túloldaláról érkező testvéreiteket! Most nagyobb szükség van rátok, mint valaha!”, mondta George Simion, a Cselekvés 2012 elnöke és az unionista párti megmozdulás egyik kezdeményezője.

 

Fotó: Cristian Delcea

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/10550
Kolozsváron ma délelőtt a törvényszék épülete elé sorakoztak fel az ügyészek, délután más városokban is követik példájukat. Egy hétig nem hoznak ítéleteket, csak sürgős esetekben.
A régiósítás veszélyes. Erdély veszélyes. Transilvania nem veszélyes. Amúgy jé, Romániában élnek emberek Bukaresten kívül is. Micsoda felfedezés!
Meg kell adni: ha az érdek úgy kívánja, a mioritikus államvezetés remekül teljesít. Persze, nem az ország érdeke. A büntetőügyeseké.
Ahogy a hóstátiak kertészkedtek, nem kertészkedik úgy senki. Sajnálhatják is a kolozsváriak a város egykori kertjeit, ha meglennének, frissebb és finomabb biozöldség kerülhetne az asztalukra. Ritka fotókkal mutatjuk be a Hóstát letűnt világát.
Az irodalmi tehetséggondozás kolozsvári fóruma, a Bretter-kör felvette annak az embernek a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a leginkább köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.
Hiába kötelezi törvény a sztrádaépítésre, nagyon úgy tűnik, a kormány magasról tojik az egészre.
Gaal György helytörténész egy kötettel adózik De Gerando Antonina, a kolozsvári leányintézet alapítója emlékének.
Szögezzük le: a szándék dicséretes! Mindentől függetlenül. De azért vicces, na.
Számolja valaki, hogy a hanyadik álorvos bukott le?
A Musai-Muszáj nyílt levélben üzente meg Kolozsvár polgármesterének, hogy a jónapotnak őszintének kell lennie.
Úgy tűnik az államfő vissza fogja dobni az eleve későn összerakott 2019-es büdzsé tervezetét, amit a hivatala amatőr fércmunkának nevezett.
A szerző szerint Erdély issza meg a bukaresti politikai kavarások levét. Amelyhez az erdélyi magyarok fő érdekképviselője, az RMDSZ is rendesen hozzájárul.
De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.
Úgy tűnik. Igaz, nem magyar, hanem román zászló alatt. De sízni így is jól lehet majd, ha minden megvalósul.