„Gyöngyhalászat” nélkül is sok szórványbeli diák tanul a Székelyföldön

Hiszen sok helyen nincs lehetőség helyben magyarul tanulni.
Hirdetés

Megoszlik a székelyudvarhelyi iskolák igazgatóinak véleménye a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) által meghirdetett „gyöngyhalász-stratégiáról”. A Szász Jenő vezette magyarországi intézmény májusban több erdélyi szórványmegyében toborzott diákokat, ösztöndíjat ígérve számukra udvarhelyi iskolákban. Amint az intézményvezetők elmondták, az itteni középiskolák évről évre ösztöndíj nélkül is vonzó célpontot jelentenek a szórványbeli diákok számára.

A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban évente több szórványból érkező diák is megkezdi tanulmányait, közöttük olyanok is vannak, akiknek magyar nyelvből vizsgázniuk kell, ugyanis szülőhelyükön már öt–nyolc osztályban sincs magyar nyelvű képzés, így román tagozaton végeznek.

„Tavaly és tavalyelőtt is volt olyan diák, akinek magyarból vizsgáznia kellett Csíkszeredában, hogy hozzánk jöhessen” – fogalmazott Tőkés Zsolt, a tanintézet igazgatója. Hozzáfűzte, hogy ezek a diákok magyar oktatás híján román osztályba jártak.

A Tamási Áron Gimnáziumban évente 3–4, szórványtelepülésről érkező diák kezdi meg tanulmányait. Laczkó György igazgató elmondta, ezek nemcsak olyan településekről érkeznek, ahol már megszűnt a magyar középiskolai oktatás, van, aki azért jön a gimnáziumba, mert az általa választott szakon nincs már magyar nyelvű képzés szülőhelyén. Legtávolabbi diákjaik Medgyesről és Balázsfalváról származnak, egyikük sem kap ösztöndíjat, szüleik fizetik iskoláztatási költségeiket, mint bármelyik vidéki tanulónak, mondta az igazgató. Bálint Mihály, a Benedek Elek Gimnázium igazgatója nem tud olyan szórványból érkező diákról, aki a Nemzetstratégiai Kutatóintézet ösztöndíjprogramja segítségével náluk tanulna tovább. Legtávolabbi diákjaik a Gyimesekből érkeztek, nagyobb számban tíz, tizenöt évvel ezelőtt voltak szórványból, moldvai településekről származó tanulóik, mostanában nincsenek, magyarázta az igazgató.

Elmondta, szívesen fogadják a szórványból érkezőket, de ugyanakkor feltette a kérdést: mi lesz a veszélyeztetett magyar közösségekkel és a szórványkollégiumokkal, ha ezek a gyerekek székelyföldi iskolákban folytatják tanulmányaikat?
 

Hirdetés