A meglepetés az volt, hogy bár egyszerű dedikálós estként hirdette meg a könyvesbolt a születésnapi rendezvényt, nem mentünk el szó nélkül a sztárszerzők mellett: Kinizsi Zoltán beszélgetett Nyáry Krisztiánnal és Cserna-Szabó Andrással. Mit beszélgetett: Motörheades pólóban sorozta meg őket kérdéseivel.
Míg ők szentesi vízilabdázó kalandjaikról vagy éppen azokról a (kultúr)héroszokról meséltek, akikről könyvet írtak, a közönséget ropival és borral is vendégül látta a Gaudeamus.
Valószínűleg nemcsak azért lettek népszerűek a Facebookon Nyáry Krisztián kis történetei a magyar írók, költők szerelmi életéről, mert alapvetően kíváncsiak vagyunk a pletykára, hanem Nyáry szerint jó időben kezdte el publikálni is ezeket, amelyekkel eleinte csak a barátait akarta szórakoztatni. Úgy véli, akkoriban nagyot változott a facebookolásunk, a kismacskás videók és az ebédmenünk közléséről áttértünk a múltra, személyes és családi sztorikra lettünk kíváncsiak.
Cserna-Szabó András a Gaudeamusban
Ilyet Cserna-Szabó is megosztott, akinek azelőtt, hogy itt töltött egy időszakot az életéből, Kolozsvár misztikus helyet jelentett. Nagyapja itt született, Lucian Blaga is tanította az egyetemen, a kolozsvári Ellenzék újságírójaként dolgozott, majd 1946-ban akkora traumával költözött el innen, hogy kolozsvári élete tabunak számított. Nemcsak hogy soha nem jött vissza, de a fiának se volt hajlandó mesélni életének itteni szakaszáról.
Az unoka Cserna-Szabó aztán helyben kikönyvtárazta a város múltját, gyakorlatilag többet tud már a két világháború közötti Kolozsvár köz- és magánéletéről, mint szinte bárki helybéli. Most épp a Király utcai lakását érzi otthonnak Budapesten, de itt is látjuk még a közeljövőben. Akárcsak Nyáry Krisztiánt, aki őszre tervezi befejezni az Igazi hősök folytatását.
Mesélt arról, hogy szerinte meleg volt-e Kölcsey (nem állítható, csak az, hogy egy ideig szerelmes volt Szemere Pálba), és kérdésre elmondta, hogyan változtatná meg a magyar irodalom oktatását (lemondana a kronológiai sorrendről, alapozna a digitális hordozókra, nem szakítaná meg az alsótagozat végén a versek éneklését, és visszavezetné a versírás tanítását), mert szerinte nemcsak az veszíti el a magyar kultúrát, aki lemorzsolódik az irodalomról a magyarórákon, hanem ezzel a nemzeti kultúra is elveszíti közegének jelentős részét.
No de nem pletykálom itt ki a családias ünnepség összes intimségét, tetszettek volna eljönni és együtt ünnepelni a Gaudeamus alapítójával, vezetőjével, munkatársaival és meghívottjaival. Akik naná hogy dedikáltak a végén.