„Egymást érik az ügyészségi kivizsgálások, korrupciós vádak és ítéletek. Hétfőn egyetlen képviselő, a tízévi pályafutása alatt sok hívet és még több ellenséget szerzett Elena Udrea volt idegenforgalmi és fejlesztési miniszter mentelmi jogáról egymás után hat ízben – hat külön kérésre – kellett titkos szavazáson dönteni, kedden három másik honatya ügye került a jogi szakbizottság elé, ugyanakkor két RMDSZ-es képviselő pere zárult le. És nem csupán számukra kedvezőtlenül: a magyar érdek­képviselet két évtizede még szilárd, de mára igencsak megrendült erkölcsi hitele tovább vékonyodik tőle, ami a közösségnek sem használ. Közömbös külső szemlélők számára ugyanis egykutya minden korrupciós ügy – csak egy-egy nagyobb összegű lefizetésen szörnyülködnek el – , és kínosan egyforma az érintettek védekezése. Annyiszor elmondta már minden gyanúba keveredett tisztségviselő, hogy politikai bosszú vagy leszámolás áldozata, hogy ezt már jóformán senki meg sem hallja, noha esetenként igaz is lehet.

Arra egyelőre nincs elfogadható magyarázat, hogy miért értek szinte egyszerre fordulóponthoz nagyon különböző, többéves történetek, amelyeknek hatalmon lévő és ellenzéki főszereplői is vannak. Jó lenne elhinni, hogy ez az igazságszolgáltatás áhított függetlenségének jele, nem pedig hátulról irányító, láthatatlan erők munkája.”