Na de mi lesz a titkosszolgálattal?

Üres a titkoszolgálati trón. Ez nem titok. De vajon ki lesz az új vezér? S mit tesz a régi? S mit tesz Johannis? Megannyi kérdés.
Hirdetés

1. Számított erre valaki? George Maior lemondása a SRI igazgatói tisztségéből váratlan, az utóbbi politikai fejlemények által előre nem jelzett esemény. Sem Klaus Johannis, sem George Maior részéről nem voltak előjelei ennek a gesztusnak (a lemondás benyújtásának, illetve elfogadásának). Kettejük legutóbbi két interjújában – Klaus Johannis az Adevărul Live-nak, George Maior a B1TV-nek nyilatkozott – semmilyen jelét nem láttuk ennek. Tehát megkerülhetetlenek a következő kérdések: mi történt a B1TV által szombat este sugárzott interjú óta, ahol feltűnő volt Maior támadása az Alkotmánybíróság ellen, illetve a sajtóban jelenlévő fedett tisztekről szóló üzenete. Egy ekkora jelentőségű gesztusban szerepet játszottak a közbeszédben megjelent negatív reakciók?

2. Milyen lemondásról van szó? George Maior egyoldalú döntése volt, vagy Johannis tette meg az első lépést és javasolta a lemondást? Bármelyik változat elképzelhető, sőt, bármelyik változat mindaddig életben marad, amíg nem születik egy – talán soha meg nem érkező – hivatalos magyarázat. Elképzelhető, hogy George Maior már karrierje következő lépéseire gondol, amelybe a politikába való visszatérés is beleférhet. De MRU példája ellenérv is lehet. A másik oldalon elképzelhető, hogy Klaus Johannis fogta az őt megszavazó közönség jelzéseit, melyek az utóbbi időben rendkívül kritikusak voltak a SRI lépéseivel szemben. Ezen kívül Klaus Johannis számára ez egy jelentős tekintélyteremtő és a rendszert átszervező gesztus lehetne azzal, hogy mandátuma elején ő nevezi ki mindkét jelentős hírszerző szolgálat civil vezetőit.

3. Mi lesz a Big Brother-törvények sorsa? Tekintettel arra, hogy George Maior volt a Big Brother-törvények egyik leginkább megnyilvánuló ügyvédje, és arra, hogy közismert a George Maior és az Alkotmánybíróság közötti feszültség, mely éppenséggel még tovább erősödött, felmerül a kérdés, hogy mi lesz ezentúl e törvények sorsa és miként viszonyul majd ezekhez a szolgálat jövendőbeli főnöke?

4. Mit jelent a lemondás a társbérletre nézve? A két szolgálatvezető kinevezése befolyásolja-e majd a társbérletet? Bár intézményi szempontból az elnök dönt, a Parlament határoz. A Parlamentben pedig, többsége révén, Victor Ponta van előnyösebb helyzetben. Az első hónapokban történt szándéknyilatkozatok után, belépve a rendkívül fontos döntések területére, a társbérlet át fog esni első jelentős tesztjén. Ha szembenállások alakulnak ki, akkor ez jó alkalom lesz a parlamenti többség szilárdságának felmérésére.

5. Visszatér a politikába George Maior? Ha igen, akkor a PSD-be, vagy az UNPR-be? A PSD lenne a természetes választás, mert onnan származik, és ott jelentős imázstőkét biztosíthatna az elnökválasztás óta a belső harc és a megosztottság réme által fenyegetett szociáldemokraták számára. Maior jelentős szerepet játszhatna a PSD kongresszusán. (Amelyre, Maior hajlandóságától és az Országos Tanácson belüli erőviszonyoktól is függően, idén tavasszal kerülhetne sor.) Elképzelésbeli hasonlóságok miatt az UNPR sem elhanyagolható változat a SRI volt főnöke számára, aki ebben az esetben biztosan a szervezet vezetőjévé válna.

Hirdetés

6. Hogyan fogja Johannis lejátszani a titkosszolgálati vezetők meccsét, mandátuma első jelentős tesztjét? Băsescu modelljét veszi át, az ellenzék soraiból választva vezetőket, vagy inkább a saját táborát jutalmazza és erősíti meg? Az egyik forgatókönyv szerint, a tisztségek egyikét felajánlhatnák az UNPR-nek, ami még bonyolultabbá tenné a dolgokat a parlamenti többségen belül.

7. Lesznek-e ennek külpolitikai kihatásai? A SRI-t a külpolitika egyik tartópilléreként nevezték meg, a NATO hírszerző közösségének egyik rendkívül fontos hozzájárulójaként és fontos tényezőjeként Románia szövetségi politikájában és külpolitikájában. Ezzel összefüggésben figyelemmel kell majd kísérni az ezzel kapcsolatos média- vagy intézményi szintű nemzetközi reakciókat.

Hirdetés