A Juncker-bizottság
Unijó
szabot
2014. november 1. szombat, 14:41
Éjfélkor járt le a Manuel Barroso vezette testület mandátuma. Most először nem halasztották el az új bizottság hivatalba lépését.

Megkezdte szombaton munkáját a Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök vezette új Európai Bizottság, miután éjfélkor lejárt a José Manuel Barroso által irányított uniós javaslattevő-végrehajtó testület mandátuma. A portugál Barroso kétszer öt éven keresztül állt a brüsszeli bizottság élén.

„Itt az ideje, hogy feltűrjük az ingujjat, és munkához lássunk. Európa kihívásai nem várnak” - emelte ki Juncker a hivatalba lépés alkalmából közzétett nyilatkozatában. Ígéretet tett arra, hogy kezdettől fogva - „erős és tapasztalt” csapatával együtt - keményen fog dolgozni a megígért eredmények elérése érdekében.
 
Azóta, hogy a Delors-bizottság idején 1994-ben bevezették a leendő EU-biztosok előzetes európai parlamenti meghallgatásának a gyakorlatát, ez az első olyan alkalom, hogy az új bizottság az  eredetileg kitűzött határidőre, minden halasztás nélkül ténylegesen is hivatalba léphetett, a munka megkezdését nem hátráltatta egy vagy több bukott biztosjelölt pótlásának az ügye. 
 
Ezúttal is volt ugyan olyan jelölt - a szlovén Alenka Bratusek -, aki „elvérzett” a parlamenti bizottsági meghallgatáson, ám a szlovének villámgyorsan tudtak eredményesen pótjelöltet állítani.
 
A Juncker vezette bizottságban Románia küldötte, Corina Crețu a régiós politikáért felel, a Magyarország által jelölt Navracsics Tibor a kulturális, oktatási és ifjúságpolitikai területet kapta.
comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.