dikmó!
Szerző: Cristian Câmpeanu
2014. július 31. csütörtök, 23:46
Orbán Viktor tusványosi beszéde felrobbantotta a román közbeszédet is. A mioritikus sajtó vonatkozó ellenbeszédeiből szemelgettünk.

Orbán Viktor szombaton, Tusnádfürdőn kikiáltotta a „liberális demokrácia korszaká”-nak végét és Oroszországot, Kínát, Törökországot, Indiát és Szingapúrt sorolta fel Magyarország politikai mintáiként.

Az a társadalomtípus, amelyet Orbán Magyarországon fel akar építeni, nagyon hasonlít egy „emberarcú fasizmus”-hoz. A magyar kormányfő Tusnádfürdőn kihangsúlyozta, hogy a nyugati szociális állammodell, mely csak adósságokat halmoz fel, a 2008-as válsággal csődöt mondott és így le kell cserélni. „A nyugat másolása a provincializmus bizonyítéka és meg fog ölni minket”, figyelmeztetett Orbán egy – különben – jóslatokkal megtűzdelt beszédben.

Mivel akarja a budapesti vezető felváltani

a jóléti állam szociáldemokrata modelljét? Semmiképpen sem egy még szabadabb piaccal, egy kevésbé szabályozott, az államtól kevésbé függő és így liberálisabb gazdasággal és olyan társadalommal sem, melyben az egyéni jogok élveznek elsőbbséget a kollektív jogokkal szemben, hanem ezek ellenkezőjével.

„Napjaink nagy kérdéseinek egyike megérteni azokat a politikai rendszereket, melyek nem liberálisak, nem liberális demokráciák és egyes esetekben valószínűleg még csak nem is demokráciák”, mondta Orbán. „Az elfogadott dogmáktól és ideológiáktól eltávolodva a magyar állam egy új formáját fogjuk megkeresni és felépíteni, mely társadalmunkat mostantól számítva évtizedekre sikeressé teszi majd a globális versenyben”.

Hogyan? A banki, az energetikai és a közüzemi ágazatok újraállamosításával, hogy „felszabadítsák azokat az adósságrabszolgaság és az idegenek ellenőrzése alól”. Továbbá a „segélyező állam”-ot követi egy „munkaállam, mely tiszteletben tartja a keresztény értékeket és az emberi jogokat, de természetét illetően nem lesz liberális.

Orbán a „munkaállam” alatt nem olyan államot ért, mely munkahelyek létrehozását bátorítja a magánszektorban, hanem ahol a szociális hálót felváltja „a közhasznú munka”, a „közösség” lévén az Orbán-rezsim kedvenc eufemizmusa az Államra. Más szavakkal, a gazdaságot és a szociális támogatási rendszert (tehát implicit módon a szakszervezeteket) alárendelik az Államnak. Márpedig ez – mindennek (gazdaságnak, társadalomnak, kultúrának) az Államon belül kell lennie – a fasiszta totalitarizmus lényege, ahogy azt Benito Mussolini meghatározta. Természetesen egy XXI. századhoz igazított fasizmus, mely „tiszteletben tartja az egyéni szabadságot és az emberi jogokat”, egy emberarcú fasizmus.

Csakhogy Orbán magyar fasizmusának arca nem annyira emberi…

Harc a sajtó és az NKSZ-ek ellen

Orbán, ha megtanult valamit Vlagyimir Putyintól, az a szabad sajtó alárendelése volt. A magyar kormány júniusban különadót vetett ki a média reklámbevételeire, mely gyakorlatilag kinyírja a szabad sajtó nyereségét, mely ezáltal az államtól válik függővé. Orbán célpontját, akárcsak Putyin esetében, a kormányzati irányvonaltól eltérő televíziók képezik, elsősorban a Bertelsmann-csoporthoz tartozó RTL.

A második célpontot az emberi jogokat védő, a diszkrimináció ellen és a környezet védelméért küzdő nem kormányzati szervezetek (NKSZ) képezik. Orbán azzal vádolta a magyarországi liberális NKSZ-eket, hogy „külföldről finanszírozott külföldi ügynökök”, melyek az ellenzéket támogatják. Pontosan ugyanez az álláspontja Putyinnak is, aki arra kötelezte a külföldről finanszírozást elfogadó NKSZ-eket, hogy „külföldi ügynökök”-ként jegyeztessék be magukat.

Orbán a hónap elején arra utasította a miniszterelnök egyik ellenőrző szervét (mely valahol az ellenőrző testület és a számvevőszék között helyezkedik el), hogy ellenőrizze egyes ilyen liberális NKSZ-ek iratait, melyek arra hivatkozva utasították el az ellenőrzést, hogy nem közpénzekről van szó.

Ez az epizód konfliktust robbantott ki

Magyarország és Norvégia, e programok fő forrása között, nagyköveti berendelésekkel és a kétoldalú megbeszélések lemondásával.

Cristian Ghinea, az Európai Politikák Román Központjának (CRPE) igazgatója szerint a közép- és kelet-európai NKSZ-ek norvég finanszírozása ezen országok EU-csatlakozása utáni űrt kívánja betölteni, amikor sok ilyen programot leállítottak. „Norvégia egy magas erkölcsi érzékű ország”, mondja Ghinea, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy az NKSZ-ek Romániában is elkezdtek a norvégiai finanszírozások felé fordulni.

„Alapjában véve, mutat még rá a forrás, Orbán részéről egy tekintélyelvű hajlamot mutató tipikus reakcióról van szó, ahogy azt Putyinnál láttuk, vagy a múltban Romániában is, Ion Iliescunál és Adrian Năstasenál”, akik azzal vádolták az Európa-párti NKSZ-eket, hogy idegen ügynökök. „Norvégia erkölcsi, Magyarország törzsi jellegű”, szögezi le Cristian Ghinea, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy európai szinten „újra kell kezdeni a vitát az EU-n belüli demokráciavédő mechanizmusokról”.

Az Expert Forum képviselői is hasonló állásponton vannak. Szerintük „nagyon veszélyesek Orbán Viktor kijelentései arról, hogy «lejárt a liberális demokráciák ideje» és hogy a külföldről finanszírozott NKSZ-ek állítólag «idegen érdekeket képviselő idegen ügynökök». Van egy EU-tagállamunk, melynek vezetője egyre láthatóbban

azon a pályán halad, mint Putyin Oroszországban.

A gond jóval régebbi, 2010–2011 tájéki. Az ezekben a napokban elhangzott kijelentések a jogállamiság, a független intézmények, a magyar alkotmány és a hatalmat bírálók elleni hosszú ostrom után hangzottak el. Sajnos az a tény, hogy a FIDESZ idén is megnyerte a választásokat, megtartva kényelmes parlamenti többségét, egyre sebezhetőbbé teszi a magyarországi demokráciát.

Felerősödőben van a gazdasági nacionalizmus, a populizmus, az idegengyűlölet, és ezt egy széttöredezett és igazi ellenzékiségre képtelen, gyenge és korábban kompromittálódott (pl. Gyurcsány) vezetőkkel rendelkező ellenzék nem tudja megakadályozni. Szomorú, hogy a '80-as évek végén éppen a disszidens Orbánt tartották Magyarország posztkommunista demokratizálódása reménységének. Ő, aki ma a «külföldről finanszírozott idegen ügynökök»-et bírálja, maga is külföldi finanszírozással folytatta nyugaton a tanulmányait.

Az EU sajnos csak a csatlakozásukról tárgyaló államokra tud nyomást gyakorolni a demokratikus standardok és a jogállamiság érdekében, és nincsenek eszközei a már taggá vált államok jelentős kisiklásainak ellenőrzésére. Aggasztó, hogy az EU nem képes erre hatékony eszközöket kiépíteni magának annak ellenére, hogy tavaly megvolt a szándék a demokratikus standardok és a koppenhágai kritériumok teljesítményét figyelemmel kísérő mechanizmusok létrehozására és arra, hogy a finanszírozást valamiképpen összekössék ezzel”.

Másrészt a FIDESZ, Orbán pártja ma is finanszírozásokat kap a németországi Kereszténydemokrata Szövetséghez tartozó egyik politikai think tank-től, a Konrad Adenauer Alapítványtól, melyet kizárólag közpénzekből tartanak fenn, és amely honlapja szerint nemrég finanszírozta a FIDESZ-es ifjúság egyik táborát.

Orbán válasza

a Norvégiából, de az Európa Tanács részéről is őt ért bírálatokra? A FIDESZ létrehoz egy parlamenti bizottságot, hogy folyamatosan megfigyelés alatt tartsák „azokat a külföldieket, akik megpróbálnak befolyást szerezni Magyarországon. Létre fogunk hozni egyfajta virtuális «Vaskupolát» (utalás a Hamasz-rakéták elleni izraeli pajzsra – a szerz.), melyen senki se hatoljon át”.

Az amerikaiak sem ússzák meg Orbán „Kupoláját”. Hoppál Péter, a FIDESZ volt szóvivője és jelenleg az Orbán-kormány művelődési államtitkára tavaly megtámadta a Helsinki Bizottságot, mert állítólag „ál-NKSZ, melyet Magyarország és a kormány hiteltelenítésére tartanak fenn az amerikaiak pénzéből”. Az egyik magyarországi bíróság nemrég úgy döntött, az Orbán-kormány kultúráért felelős emberének bocsánatot kellene kérnie, de az ítéletnek nincs semmilyen kényszerítő jellege.

A Freedom House Románia szintén Orbán, illetve a fő kormánypárt egyes képviselőinek „putyinizmusára” hívja fel a figyelmet: „Putyini viselkedés ennek az idegeneket figyelemmel kísérő parlamenti bizottságnak a létrehozása, akik állítólag bizonyos NKSZ-ek finanszírozásával akarnák befolyásolni a magyar politikát. Nem a norvégok szereznek befolyást bizonyos NKSZ-ek támogatásával, hanem közvetlenül Putyin Oroszországa, aki az utóbbi években Magyarországon a legmagasabb szinten szerzett támogatást. Ez egy olyan szereplő drámai pályája, aki 1989-ben azzal a bátor «Oroszok, menjetek haza!» szlogennel és kapitalizmuspárti gondolkodással vált ismertté, hogy mára, 25 évvel később Oroszország létfontosságú pillére legyen a térségben, aki azt mondja, hogy a liberális demokrácia lehanyatlott, és Kínában, Oroszországban, Törökországban, Indiában, vagy Szingapúrban keres ihletet, mindenesetre egy olyan rendszerben, mely nem a nyugati demokratikus hagyományon alapul. Érdekes, hogy Romániában Bogdan Diaconu PSD-s képviselő, Orbán nagy opponense azt írja felháborodottan, hogy «elegünk van Magyarországból», de az alapítványok külföldről történő finanszírozásáról pontosan ugyanilyen putyinista elképzelése van, mint Orbán Viktornak”, állítja Gelu Trandafir, a Freedom House Románia kommunikációs igazgatója.

Fertőzésveszély

Míg a magyar NKSZ-ek a kormány nyomása alatt vannak, a románok, íme, még képesek felemelni hangjukat a demokrácia és az emberi jogok védelmében, mind Romániában, mind Magyarországon. De ez nem szavatolt dolog.

„Magyarország rossz példája sajnos modellként szolgálhat a térségben más tekintélyelvű tendenciájú vezetőknek is, főleg a 2004 után csatlakozott államokban, ahol nem elég érett a demokrácia”, figyelmeztet az Expert Forum. És valóban, a térségben a liberális értékek aggasztó hanyatlása tapasztalható, korábban bajnokoknak tartott országoktól kezdve, mint amilyen Csehország, egészen az olyan veszett ügyeknek tartott országokig, mint Bulgária.

Romániában a Ponta-kormány utóbbi két évét a nacionalizmus és az Európa- és Amerika-ellenes viselkedések felkorbácsolása, az alkotmány és a jogállamiság megsértése, valamint az a tendencia jellemezte, hogy az országot politikai és gazdasági szempontból Oroszország és Kína felé irányítanák. Ahhoz képest, hogy többször is megpróbálta a szónoklataiban Orbán Viktorhoz hasonlítani Traian Băsescu elnököt, a román kormányfő semmilyen módon nem reagált Orbán kijelentéseire, még arra sem, hogy „Magyarországnak fel kellene készülnie az erdélyi magyar intézmények finanszírozására”.

Az egyedüli, aki nyilvánosan állást foglalt, az Cristian Diaconescu volt külügyminiszter volt, aki arra figyelmeztetett, hogy Budapest geopolitikai választásaitól függetlenül, a bukaresti hatóságok szemszögéből nézve, a Moszkva–Budapest tengely soha nem fog áthaladni Románia egyetlen régióján sem”, és kihangsúlyozta, hogy „ezt világosan meg kell érteni, és nincs semmilyen más kompromisszumos megoldás”.

Bár Ponta és a külügyminiszter, Titus Corlăţean is ugyanezt az egyértelmű álláspontot fejezte volna ki Románia stratégiai irányvonaláról.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/4247
Amint az várható volt, a szövetség 33+10 tulipánossal vág neki az európai parlamenti választásoknak.
Miért is van az, hogy annyi ön- és közveszélyes tragacs gurul a mioritikus haza közútjain? Az ember elolvassa a cikket, és örökre elmegy a kedve a használt autóktól.
Az abszurditás határát már rég túllépte ez az ügy, de még mindig lehet fokozni.
Ha Románia első kisebbségi államelnöke ilyen csigasebességgel dönti el, mi legyen, mi ne legyen, a végítélet is lejár, mire végre határozottan kimond valamit.
A századik válogatottságát ünneplő Dzsudzsák Balázs passzaiból születtek a horvátok elleni gólok.
Pert veszített a MOGYE, elő kell kaparnia a mindeddig rejtegetett dokumentumokat.
Igen szoros versenyben a folytonosság legyőzte a változást.
Mert az erre használható pénzt a kormány a helyi klientúra zsebébe tömi, ugyanis négyévenként ők működtetik a szavazógépet.
Nem elég, hogy Magyarország folyton ki akarja szakítani Erdélyt a mioritikus haza testéből, a Fekete-tenger felől egyre közeleg a nagy orosz mackó.
Még megérjük, hogy a mioritikus haza lesz a Hadúr Jani a kerületben.
Nem időutazáson vett részt Kolozsvár polgármestere, „csak” az Európai Bizottság start-up konferenciáján, melyet Kolozsváron szerveztek.
Ok, csak vicceltünk, egyből kitalálja.
Az állam sajnálta a pénzt az oktatására, Strasbourg most erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezi.